Referenciamutató-reform

 

 

Mi a referencia-kamatláb, és miért fontos?

A referenciamutató olyan előre meghatározott standard, amelyhez viszonyítva a pénzügyi befektetések teljesítménye, valamint a hitelnyújtási költségek alakulása mérhető.

A referenciamutató segítségével mérhető egy index, egy értékpapír, vagy akár egy befektetéskezelő teljesítménye. Például a befektetési alapok teljesítményét gyakran viszonyítják az „irányadó” Standard & Poor’s 500 részvényindex változásához. Referenciamutató segítségével határozható meg továbbá egy adott portfólió eszközallokációja, illetve számíthatók ki a teljesítménydíjak.

A referenciamutató hasznos viszonyítási alap a készpénzes termékek (vállalati hitelek, lakossági hitelek, hitelkeretek), valamint a nem készpénzes termékek (például származékos termékek) esetében is.

A bankok referencia-kamatlábak alapján számítják a hitelek, a kötvények és a betétek kamatait. Hitelezéskor például, a bankok olyan előre megállapított kamatlábat alkalmazhatnak, amelyet egy adott referencia-kamatláb kamatkülönbözettel megnövelt mértékében rögzítenek. 1%-os kamatkülönbözet esetén a fizetendő kamat a mindenkori referencia-kamatlábnál 1%-kal magasabb lesz. A hitel költsége tehát a referencia-kamatláb emelkedésével nő, és fordítva. Ebben az esetben a referenciamutató valamennyi fél számára megbízható, független és relatíve egyszerű viszonyítási alapot ad.

A referencia-kamatlábak elengedhetetlenek a pénzügyi stabilitáshoz, ennélfogva központi szerepet játszanak a pénzügyi piacokon, mivel a gazdasági rendszer egészében magánszemélyek és szervezetek egyaránt széles körben alkalmazzák őket. A két leggyakrabban alkalmazott referencia-kamatláb az európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) és a londoni bankközi kamatláb (LIBOR). Ezek határozzák meg a globális pénzügyi rendszerben a hitelnyújtás árait.

 

A bankközi kamatlábak reformjának háttere

2013-ban a G20-csoport felkérte a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (FSB), hogy behatóan vizsgálja felül a jelentősebb referencia-kamatlábakat, és dolgozza ki azoknak az esetleges módosításoknak a tervét, amelyekkel biztosítható az érintett referenciamutatók megalapozottsága, továbbá az, hogy a piaci szereplők megfelelően alkalmazzák őket.

Az FSB 2014 júliusában közzétette ajánlásait, amelyek lényegében két alapvető célkitűzést fogalmaztak meg: 1. a bankközi kamatlábak (köztük az egyik legszélesebb körben alkalmazott mutató, a LIBOR) reformjával a meglévő módszertanok megerősítése és szorosabb kapcsolódása a tényleges ügyletekhez, valamint 2. a megalapozottság követelményét teljesítő alternatív referencia-kamatlábak kialakítása.

Ezzel összefüggésben az FSB szorgalmazza, hogy számos országban a szabályozó szervek, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások tegyenek jelentős és folyamatos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) legkésőbb 2021-ig történő kiváltásával mérsékeljék a LIBOR várható megszűnéséből eredő esetleges kockázatokat.

 

Az uniós referenciamutató-rendelet (BMR)

A 2018. január 1-jén hatályba lépett uniós referenciamutató-rendelettel – (EU) 2016/1011 rendelet (BMR) – az EU az elsők között vezetett be a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó átfogó, jogilag kötelező erejű szabályozási rendszert. A BMR értelmében az uniós felügyelet alá tartozó felhasználók kizárólag akkor alkalmazhatnak egy adott referenciamutatót, ha annak kezelőjét valamely uniós tagállam nemzeti szabályozó szerve jóváhagyta és az EU szupranacionális felügyeleti hatósága, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felvette az általa vezetett referenciamutató-nyilvántartásba.

Ennél is fontosabb a hitelfelvevők és a hitelnyújtók (és egyéb referenciamutató-felhasználók) számára a BMR előírása, hogy a hitelszerződések és -megállapodások rendelkezzenek azon helyettesítő referencia-kamatlábról, amelyre a felek akkor térnek át, ha az eredetileg elfogadott referencia-kamatláb már nem alkalmazható.

 

A reform rövid áttekintése

A bankok és ügyfeleik összehangolt erőfeszítéssel törekszenek arra, hogy a pénzügyi piacokon a LIBOR-ról az alternatív referenciamutatóra való áttérés zökkenőmentes legyen. Az alábbiakban egy rövid útmutató található. 

Az EURIBOR a BMR szabályai szerint továbbra is használható referenciamutatóként

Az európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) fedezetlen piaci referencia-kamatláb, amelyet kiválasztott bankok képviselőiből álló testület számít ki, és az Európai Pénzpiacok Intézete (EMMI) kezel és tesz közzé többféle – egyhetes, valamint egy, három, hat és tizenkét hónapos – lejáratra vonatkozóan.

Az uniós referenciamutató-rendeletben előírt követelmények teljesítésére az EMMI új („hibrid”) számítási módszertant dolgozott ki. Az új hibrid módszertan szerint az EURIBOR számítása valós ügyletek alapján történik minden olyan esetben, amikor azok rendelkezésre állnak.

EONIA után €STR

Nem biztos, hogy előző formájában az EONIA minden esetben teljesítené a BMR előírásait, mivel nem áll rendelkezésre elegendő számú alapul szolgáló ügylet, és azok volumene is jelentős mértékben csak néhány adatszolgáltatónál koncentrálódik.

Annak érdekében, hogy az EONIA a kivezetéséig (2022. január 3.) tartó átmeneti időszakban továbbra is alkalmazható legyen, módszertana módosult, és számítása 2019. október 2. óta fix 8,5 bázispontos kamatkülönbözettel megnövelt €STR formájában történik. A kizárólag az Európai Központi Banknak bejelentett valós ügyleteken alapuló €STR az euróövezeti bankok fedezetlen, egynapos nagykereskedelmi euróhitel-felvételi költségeit mutatja.

Az EONIA utolsó közzétételére 2022. január 3-án kerül sor, majd a mutatót kivezetik. Minden, az említett napot követően lejáró és az EONIA mutatóra hivatkozó szerződésnek írásban kell rendelkeznie a helyettesítő referencia-kamatlábról.

A londoni bankközi kamatlábtól (LIBOR) az alternatív referencia-kamatlábig (ARR)

A londoni bankközi kamatlábat (LIBOR) jelenleg központilag, Londonban állítja elő az ICE Benchmark Administrator hét lejáratra – az egynapostól egészen a 12 hónaposig – és 4 devizanemre (lásd az alábbi táblázatot), szabályozását pedig az Egyesült Királyság prudenciális szabályozásért felelős hatósága, a Prudential Regulation Authority látja el.

A szintén egyesült királysági Financial Conduct Authority (FCA) egyértelműen jelezte, hogy a LIBOR közzététele 2021 után nem garantált, ezért a mutatót a vállalkozásoknak alternatív referencia-kamatlábbal (ARR) kell helyettesíteniük a meglévő szerződéseikben.

Az alternatív referencia-kamatlábak szinte kockázatmentes egynapos referencia-kamatlábak, amelyeket a meglévő alapvető bankközi kamatlábak alternatívájaként határozták meg. E mutatók megalapozottak és aktív, likvid mögöttes piacokhoz kapcsolódnak.

 

A LIBOR néhány lehetséges alternatívája a világ különböző piacain:

LIBOR-kamatlábak

Alternatív referencia-kamatlábak

LIBOR USD

SOFR, fedezett egynapos finanszírozási ráta (fedezett ügyletek)

LIBOR GBP

SONIA, egynapos sterling indexátlag (fedezetlen ügyletek)

LIBOR JPY

TONAR, tokiói egynapos átlag (fedezetlen ügyletek)

LIBOR CHF

SARON, svájci átlagos egynapos kamatláb (fedezett ügyletek)

Helyettesítési rendelkezések

Azon kockázat kezelésére, hogy a LIBOR egy vagy több referenciamutatója megszűnik, míg a piaci szereplők adott mutatóhoz kapcsolódó kitettsége továbbra is fennáll, a pénzügyi vállalkozásoknak és ügyfeleiknek ajánlatos helyettesítési rendelkezéseket elfogadniuk, amelyekben alternatív referencia-kamatlábat jelölnek meg helyettesítő kamatlábként.

A helyettesítő kamatlábak kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a szerződések folytonossága a LIBOR kivezetését követően is biztosított legyen. Ezenkívül a piaci szereplőknek arról is gondoskodniuk kell, hogy szerződéseik a helyettesítő kamatláb hatálybalépését követően is a lehető legnagyobb mértékben tükrözzék az eredeti megállapodást, és ennek köszönhetően az új kamatláb kiszámítható, átlátható és méltányos legyen.

Számos országban zajlik olyan helyettesítési megállapodások kidolgozása, amelyek célja, hogy mérsékeljék a LIBOR 2021 utáni bizonytalan fennmaradásával összefüggő kockázatot, és ennek megfelelően csökkentsék a mutató kivezetése esetén felmerülő bizonytalanságokat.

 

Ügyfeleinket érintő hatások

A bankközi kamatlábak reformja egyaránt érinti a meglévő és új szerződéseket, különösen a LIBOR-hoz kötött hitelmegállapodásokat és pénzügyi szerződéseket. A LIBOR közzététele 2021 végéig folyamatos, ugyanakkor a Bank of England, a Financial Conduct Authority, valamint a kockázatmentes sterling referencia-kamatlábakkal foglalkozó munkacsoport is azt várja el minden egyesült királyságbeli pénzügyi intézménytől, hogy 2021 első negyedévének végéig szüntesse be a 2021 után lejáró LIBOR-alapú termékek kibocsátását. Ezért az UniCredit a keretszabályok mentén a piacon rendelkezésre álló referencia-kamatlábaknak megfelelően fogja felülvizsgálni ajánlatát.

 

Munkában az UniCredit

Az UniCredit dedikált munkacsoportot hozott létre, melynek célja, hogy biztosítsa az uniós referenciamutató-rendeletnek (BMR) való megfelelést, továbbá irányítsa a LIBOR-ról az alternatív referencia-kamatlábra való rendezett áttérést. Az UniCredit emellett több nemzetközi munkacsoportban is részt vesz annak érdekében, hogy igazodjon és hozzájáruljon a bankközi kamatlábak átmeneti folyamatához.

 

 

Jogi nyilatkozat

Az oldal tartalma az UniCredit jelenlegi értelmezését tükrözi a bankközi kamatlábak átmeneti folyamatával kapcsolatban, és a későbbiekben módosulhat. Felhívjuk figyelmét, hogy az itt közölt áttekintés nem törekszik teljességre. Nem helyettesíti az arra vonatkozó független és megalapozott szakvéleményt, hogy az említett fejlemények hogyan érinthetik Önt és szervezetét, és nem minősül tanácsadásnak vagy javaslatnak. Az UniCredit nem vállal kötelezettséget arra, hogy frissítse ezt az oldalt, illetve igyekszik tájékoztatást adni a referencia-kamatlábak reformjához kapcsolódó piaci fejleményekről.

Spinning wheel animation

Loading

UniCredit Logo