Bécs, 2015. január 14.
UniCredit Economics & FI/FX Research:
Az eurózóna lassú élénkülése és a gyenge globális kereskedelem 2015-ben tovább növeli az egyes közép- és kelet-európai (KKE) államok közötti különbségeket. Az idei évben különösen a reformorientált gazdaságok számíthatnak növekedésre, míg az egyértelmű strukturális problémákkal küzdő országok recesszióban lesznek. Ez az UniCredit Economics & FI/FX Research által kiadott, és a régió gazdasági tevékenységének szentelt negyedéves „CEE Quarterly” tanulmány legfrissebb számának fő üzenete. A széles bázisú fellendülés, előnyösebb adókulcsok és megbízható külső finanszírozási források jellemezte közép-európai és balti államok ismét kiemelkednek a többi ország közül. A fentieknek megfelelően Közép-, illetve Délkelet-Európa az idén várhatóan 2,5 százalékkal, 2016-ban pedig 2,9 százalékkal növekszik majd, míg a régió egészére nézve 0,2 és 2,2 százalék közötti növekedés várható az orosz gazdaság zsugorodásának köszönhetően.
Korlátozott stimulus a globális export oldaláról
Szemben a 2014 elejét jellemző folyamatokkal a nettó export jelenleg több KKE-országban is inkább a gazdaságot hátráltató, mint azt előremozdító tényező. Ennek oka, hogy az erősödő belföldi kereslet növeli az import szükségletet, míg az eurózóna lassú élénkülése, a fejlődő piacok visszafogott kereslete, valamint az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok negatívan érintik a kivitelt. Ugyanezen tényezők miatt a globális exportvolumen is mindössze évi 3-4 százalékkal nő majd 2015 és 2016 folyamán.
„Az export lassú növekedése ellenére folyamatosan nő az árverseny jelentősége. Ebben a tekintetben az euró gyengülése az USA dollárral szemben átmeneti támogatást nyújthat az EU-n kívülre irányuló KKE-exportnak. Ahol ez a hatás nem elég markáns, ott az adott KKE-állam rugalmas árfolyamrendszer útján gyengítheti saját pénznemét az euróval szemben, így lazítva monetáris politikán” – nyilatkozta Dan Bucsa, az UniCredit elemzője. Hosszú távon azonban a közép- és kelet-európai gazdaságoknak nagyobb hozzáadott értéket biztosító, fejlettebb gyártási helyszínekké kell válniuk. Ami a tőkeáramokat illeti, az EU-tagállamok, illetve a feltörekvő piacok közötti alapvető különbséget az EU-források jelentik, mivel a külföldi működő tőke volumene erősen korlátozott.
A múltban a KKE-országok részére egyszerűbb feladat volt az EU-n belüli piaci részesedésük növelése, mint az új piacokra való betörés. Ez különösen a fiatalabb EU-tagállamok esetében volt igaz, akik az EU-n belüli exportrészesedésüket az perifériaországok, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság részesedésének hátrányára tudták erősíteni. A fiatalabb EU-tagállamok az EU-n belüli exportrészesedésük tekintetében akár meg is előzhetik a periférián elhelyezkedő országokat 2015-ben, ami alacsony gyártási költségeiknek, rugalmasabb munkaerőpiacaiknak, földrajzi közelségüknek, valamint alacsonyabb adóiknak köszönhető. A KKE-régió EU-ba irányuló exportja mindezek ellenére is csak alig 5 százalék felett növekszik 2015-ben.
A KKE-országok ennek eredményeként főként az amerikai és a német piacokon remélnek komolyabb eredményt elérni. Noha az UniCredit elemzők az USA jelentősebb növekedését prognosztizálják, ez a bővülés csak közvetlenül és korlátozott mértékben, a németországi keresleten keresztül érinti majd a KKE-régiót. A negyedéves adatok mutatta folyamatos bővülés ellenére a német gazdasági növekedés – a 2014-ben elért 1,5 százalékhoz képest – az idén várhatón 1,2 százalékra mérséklődik majd. Az azt követő évben azonban 2,0 százalékra is erősödhet a gazdasági növekedés üteme.
Az idei évben megszűnhetnek az Oroszországot sújtó kereskedelmi szankciók
A görög választások és az eurózónán belüli bizonytalan növekedési kilátások mellett a KKE-régió szempontjából kiemelt fontossága van az Oroszországot sújtó nemzetközi szankcióknak. A kereskedelmi szankciók megszűnhetnek, ha a 28 európai tagállam nem tud megegyezni azok meghosszabbításáról. A szankciók részleges visszavonása esetén Oroszország is enyhíthet az élelmiszer behozatalra kivetett korlátozásokon. A pénzügyi szankciók ezzel szemben mindaddig érvényben lesznek, amíg nem születik az USA számára elfogadható megoldás az ukrán válság kapcsán.
„Az ukrán és a közel-keleti konfliktusok hatása egyelőre csak korlátozottan érintette a régió kereskedelmét. Noha a szezonális orosz energiabehozatal 2014 utolsó negyedévében valószínűleg negatív hatással volt a KKE-országok kereskedelmi hiányára, ennek ellenére nem számolunk a kereskedelmi mérlegek jelentős romlásával – nyilatkozta Bucsa. – Az ukrán konfliktus az eurózónára és Németországra gyakorolt hatása kapcsán jelent komolyabb kockázatot a közép- és kelet-európai államok számára.”
Oroszországot ezzel szemben rövid távon is recesszió, illetve alacsonyabb jövőbeni növekedési potenciál fenyegeti. Ennek elsődleges oka az, hogy Oroszország jelentősen függ a nyersanyagexporttól, valamint, hogy világszerte csökken az energiafelhasználás, ahol is a szolgáltatói szektor egyre kiemeltebb szerepet tölt be a megtermelt GDP-ben, míg a feltörekvő piacok pedig a nehézipar helyett a magasabb értéket teremtő tevékenységek felé mozdulnak el. Oroszország mindeközben nem állíthatja le az Európába irányuló energiaexportot, melynek kiváltása erősen problematikus, mivel a Kínával megkötött két legfrissebb szerződés is csak 2018-ra tudja biztosítani az Európába irányuló földgázexport körülbelül 60 százalékát.
A belföldi kereslet és a végrehajtott reformok jelentik a különbség kulcsát
Amennyiben 2015-ben az export csalódást okozna, a KKE-régió országaiban még erőteljesebb belföldi kereslet válna szükségessé. Ez a biztonsági háló azonban nem minden országban áll rendelkezésre. A gyenge gazdasági fundamentumok, valamint a fennálló pénzügyi nehézségek miatt nehezen tudja majd leküzdeni a recessziót Ukrajna, Szerbia és Horvátország. Oroszországban a fogyasztás és a beruházások sem fogják tudni ellensúlyozni az alacsony nyersanyagárakat és a külső finanszírozás hiányát.
A fiatalabb EU-tagállamokban a növekedés ellenállósága erőteljesen a belföldi fogyasztáson és az olyan beruházásösztönzőkön múlik majd, melyek már 2014-ben is érzékeltették hatásukat. Ilyen például az alacsony infláció, a munkaerőpiac dinamikus javulása, valamint a támogató monetáris politika.
UniCredit
Az UniCredit vezető európai kereskedelmi bank, amely 17 országban van jelen intézményhálózatával. Tejes globális hálózatunk, mely csaknem 7750 bankfiókból áll, és amelyben több mint 130 000 munkatárs dolgozik, mintegy 50 piacra terjed ki (2014. június 30-ai adatok).
A közép- és kelet-európai régióban az UniCredit működteti a legnagyobb és leginkább diverzifikált, mintegy 2500 fiókból álló nemzetközi bankhálózatot (Lengyelországgal együtt).
A csoport a következő országokban folytatja tevékenységét: Ausztria, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna (2014. június 30-ai adatok).
További információ: Media Relations International
Tiemon Kiesenhofer, Telefon: +43 (0) 50505 56036
E-Mail: tiemon.kiesenhofer@unicreditgroup.at