Az UniCredit Jelzálogbank Zrt.
Üzleti Jelentése
2023. évre
Budapest, 2024. március 8.
Tamási Attila Dr. Juhász Viktor
elnök-vezérigazgató COO, belső igazgatósági tag
Tartalomjegyzék
2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai
3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye
4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása
4.2. Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás
4.3. Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés
7. A Jelzálogbank főbb kockázatai
9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői
1. Bevezető
Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006. december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt.
A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Jelzálogbank telephellyel nem rendelkezik.
A Jelzálogbank fő tevékenysége a partnerbanki refinanszírozás és a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép és hosszú lejáratú forrásait biztosítja, valamint a zöld keretendszer alatt kibocsátott kötvények a bankcsoport ESG célkitűzéseit támogatja.
A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi.
Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.
Adószám: 12399596-4-44
Telefon: (+36 1) 301-5500
Fax: (+36 1) 301-5530
E-mail: jelzalogbank@unicreditgroup.hu, ucjb.investor@unicreditgroup.hu
Honlap: www.jelzalogbank.hu
A Jelzálogbank Vállalatirányítási nyilatkozatát a www.jelzalogbank.hu weboldalon teszi közzé az éves jelentés közzétételével egyidőben.
2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai
2023. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották.
Igazgatóság
Tamási Attila Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke
Borbély Árpád Külső igazgatósági tag
Csáky Attila Külső igazgatósági tag
Dr. Juhász Viktor Belső igazgatósági tag
Felügyelő Bizottság
Giacomo Volpi Felügyelő bizottság elnöke
Anschau János Felügyelő bizottsági tag
Ivana Lonjak Dam Felügyelő bizottsági tag
Albert Johan Hulshof Felügyelő bizottsági tag
Nevena Nikse Felügyelő bizottsági tag
Tóth Balázs Felügyelő bizottsági tag
Vörös Réka Felügyelő bizottsági tag
3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye
A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2023-ban
A 2023-as évet világszerte a megelőző kettő évben felfutó infláció utóhatásai jellemezték. A főbb jegybankok, tartva a 70-es évek hosszú inflációjának megismétlődésétől, folytatták a 2022-ben megkezdett kamatemeléseiket egészen az őszi hónapokig, amikor elégséges bizonyítékot kaptak az inflációs fordulatra. A Fed 5.5, míg az EKB 4 százalékos szinteken állította meg szigorítási ciklusát. Az inflációs fordulatot a monetáris kondiciók szigorodásán felül támogatták az árupiaci folyamatok, valamint, hogy a telített gáztárolói kapacitások és a megnövekedett kínálat következtében a földgázpiaci árjegyzések meredek esésnek indultak. Általánosságban mérséklődés volt megfigyelhető a legtöbb árupiacon, jelentősen enyhült a gabonapiaci árnyomás is. Mindeközben a pandémia alatt akadozó ellátási láncokban jelentős javulás lépett föl nyárig bezárólag, ami szintén enyhítette az inflációs nyomást. A 2022-es évtől meredeken emelkedő infláció és a dráguló hitelezés együtt jelentősen csökkentette a háztartások vásárlóerejét, ami segítette a dezinflációt.
A feltörekvő devizapiacokat a Fed kommunikációja, illetve az amerikai dollár mozgásai befolyásolták a legnagyobb mértékben. A befektetői hangulat egészen az első lefelé mutató amerikai reálgazdasági adatok beérkeztéig kedvezőtlen volt a feltörekvő piacokra, majd az év végéig kitartó támogató fordulat állt be. A monetáris lazításokat az amerikai eseményeken felül támogatta a világgazdaság lassulása is, ugyanakkor az inflációs várakozások viszonylag magas szinten rekedtek meg. Ennek következtében a legtöbb jegybank – kiváltképp a feltörekvő piacokon – óvatos megközelítést alkalmazott.
Növekedés tekintetében heterogén képet festett magáról a világ 2023-ban. A kamatváltozásokra és a tőzsdei mozgásokra különösen érzékeny, de alapvetően zártabb gazdaságú Egyesült Állomok erős növekedéssel zárta az évet, eközben a nyitott, és emiatt a világgazdasági növekedés lassulására érzékenyebb Kínában és Németországban jelentősen csökkent a kibocsátás. Kínában a korábban megszokott mintázat, melyben a lassulásokat jelentős állami gazdaságélénkítés követte, nem érvényesült 2023-ban, míg a demográfia, a túl nagyra nőtt ingatlanszektor, illetve az árnyékbankrendszerben rejlő veszélyek hosszabb távú kihívásokat hoztak a felszínre. Németországban az energiaintenzív iparágak gyenge teljesítményét tetézte be a gépipari exportkereslet visszaesése, miközben a költségvetési szabályok merevsége miatt a fiskális politika nem tudott élénkítőleg hatni a gazdaságra.
A kötvénypiacokat az őszi monetáris politikai fordulatig emelkedő hozamok jellemezték. A feltörekvő régiós kompozitok hozamfelára ugyanakkor az év egészében alacsonyabban alakult mint 2022-ben. A hozamok júliusig, illetve október után emelkedő, a köztes időszakban csökkenő tendenciát mutattak, összhangban a monetáris politikai eseményekkel. A főbb részvénypiacok a monetáris szigorítás ellenére emelkedni tudtak, a német DAX 10, míg az S&P 20 százalék feletti erősödéssel zárták az évet.
A hazai makrogazdasági folyamatok alakulása 2023-ban
2023 év elején a magyar inflációs ráta az egész Európai Unióban a legmagasabban tetőzött, ugyanakkor a tavaszi hónapoktól kezdve az élelmiszer, a rezsiárak és az üzemanyagárak kedvező alakulásától támogatva megindult lefelé a magyar fogyasztóiár-index. Az MNB a 2022 októberében - sürgősségi jelleggel - 18 százalékra emelt irányadó kamatának normalizációját meg tudta kezdeni májusban, mely az év hátralévő részében 100, illetve 75 bázispontos ütemben zajlott. A magyar infláció csökkenését és így a kamatcsökkentési ciklus megkezdését a jövedelmek vásárlóerejének csökkenése mellett a nemzetközi árukínálati korlátok oldódása tette lehetővé, amelyet itthon támogatott a negatív költségvetési impulzus, valamint a szigorodó monetáris kondiciók is.
A pénzpiaci hozamok áprilisig a bankközi kamatok közelében, majd áprilistól kezdve a bankközi kamatlábak alatt alakultak. Az implikált swaphozamok jellemzően 1 százalékponton belül, míg - kormányzati intézkedések nyomán - a diszkonkincstárjegyek hozamai júniustól kezdve 4-500 bázisponttal alakultak alacsonyabban, mint az azonos időtávú BUBOR jegyzések. A forint az év során összesen 4 százalékkal erősödött az euróval szemben, amit kezdetben a kiemelkedően magas hazai kamatszint támogatott, majd ősztől a nemzetközi monetáris szigorítási ciklus leállítása is támogatólag hatott a forintra.
Makrofinanszírozási folyamatokat tekintve jelentős javulás ment végbe 2023-ban, köszönhetően a csökkenő energiaáraknak, valamint a visszaeső belső fogyasztásnak. Az új uniós költségvetési ciklus forrásainak elmaradása mellett is érkeztek az EU felől transzferek (főként mezőgazdasági, illetve a kifutó uniós ciklus forrásainak eredményeként). A javuló finanszírozási folyamatok támaszt nyújtottak a forintnak is. Az év végére a vita alatt álló, vissza nem térítendő EU-s források nagyságrendileg harmada vált elméletileg elérhetővé a magyar kormány számára, miután teljesítette a horizontális blokkoló feltételeket. A pozitív fejlemények mellett is a megelőző évhez képest a kormány csak kis mértékben csökkentette mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot. A költségvetés helyzetének romlását elsősorban az adósságszolgálati terhek jelentős megugrása magyarázta, továbbá negatívan hatott az egyenlegre a közvetett adók gyenge realizálódása és a magasabb infláció nyomán emelkedő nyugdíjkiadások is. A bevételi oldalon az ágazati különadók, valamint egy egyszeri befizetés (MVM osztalék) javították az egyenleget, kiadási oldalon a rezsitámogatások a nemzetközi gázárak nyomán csökkenő finanszírozási igénye jelentettek támaszt. Mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű hiány a GDP 6 százaléka közelében alakulhatott.
Reálgazdasági szintéren a 2022. évi (állami transzferek által jelentősen megtámogatott) 4,6 százalékos gazdasági növekedés után 2023-ban csökkent a gazdaság teljesítménye. A visszaesés mögött a gazdaság belső motorjai (fogyasztás, beruházás) mellett a készletek csökkenése húzódott meg, amit a jelentősen növekvő nettó export nem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. Ezzel a régióban a legrosszabb növekedést érte el Magyarország 2023-ban. Termelési oldalon a mezőgazdaság bázishatásokkal megtámogatott teljesítménye, valamint a közösségi szolgáltatások járultak pozitívan hozzá a GDP-hez, míg a piaci szolgáltatások, az építőipar és az ipar lefelé húzták a növekedést. Ez utóbbi tevékenységcsoporton belül az év nagy részét a hazai felhasználásra termelő ágazatok visszaeső teljesítménye, valamint az exportra termelő, főként gépipari ágazatok alapvetően sokáig stabil termelésének kettősége jellemezte. Azonban az exportáló vállalatok új megrendelésállománya gyengélkedést mutattott júliustól fogva, ami végül az őszi hónapokban mutatkozott meg az exportáló ágazatok termelési adataiban is. A háztartások és a vállalatok finanszírozási képessége a csökkenő hitelfelvételi kedv és a magas kamatkifizetések eredményeként magasan alakult. A háztartások kamatbevételeinek több, mint 80 százaléka az államháztartástól származott, amit az inflációval átárazódó államkötvények magas állománya magyaráz.
A magyar bankszektor teljesítménye 2023-ban
A magyar bankrendszer jövedelmezősége az extraprofitadó és egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró. A szektor várhatóan 2023-ban a megelőző évet több mint kétszeresen meghaladó adózás előtti nyereséget ér el, amit a kamateredmény jelentős növekedése, a kockázati költségek csökkenése, valamint a nem kamatjellegű bevételek emelkedése tett lehetővé.
A kamateredmény növekedésében a jegybankkal szembeni kamateredmény volt a legfontosabb tényező, de az egyéb működési eredmények is hasonló mértékben bővült. Ez utóbbi tételben kerülnek kimutatásra – amennyiben nem kerültek fedezeti körbe - a Babaváró és CSOK hitelekkel kapcsolatos átértékelések, amelyek a csökkenő kamatkörnyezetben felértékelődést mutatnak a banki könyvekben. Az államilag támogatott hitelek átértékelődése asszimmetrikusan hatott a hitelintézetek eredményére függően a fedezettségi szintektől.
A kockázati költségek javulása, a gazdasági kilátások fokozatos oldódásával, az orosz és ukrán érdekeltségek 2022-es értékvesztés-képzésének bázishatásával, és a korábban törlesztési moratóriumban lévő hitelek újbóli törlesztővé válásával magyarázható. A reálgazdasági aktivitástól, a hitelezéstől és a pénzforgalmi tranzakcióktól nagymértékben függő nettó díj- és jutalékbevételek mind a kamatbevételek növekményéhez, mind az inflációhoz képest szerényebben teljesítettek. Ezt ellensúlyozta, hogy az operatív költségek növekedése is egyszámjegyű tartományban alakult. Az osztalékegyenleg pozitívan, míg a kereskedési egyenleg negatívan járult hozzá a szektor eredményéhez.
A hitelintézeti szektor eredményességét érdemben rontották az év során meghozott kormányzati intézkedések. A visszamenőleges adóalapon működő, módosított extraprofitadó több, mint 200 milliárd forinttal rontotta a szektor nyereségességét. Az áprilisi adómódosítás differenciáltan hatott a szektor szereplőire annak eredményeként, hogy az adóteher kevésbé sújtja az osztalékbevételt, valamint a nem szokványos tevékenység után keletkezett nyereségeket elérő bankokat. A jelzálogadósok, valamint a kkv vállalatokra vonatkozó kamatstop intézkedés meghosszabbításra került 2024 június 30-ig, amely szintén rontotta a szektor eredményességét.
A hitelkockázatok realizálódása jelenleg nem látható. A nem teljesítő hitelek rátája (NPL) a nem pénzügyi vállalati szegmensben érdemben nem változott 2022 közepe óta, 2023-ban is 3-4 százalék környékén alakult. A háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás mérsékelte az NPL rátát. A historikus viszonylatban is kedvező NPL ráta fennmaradását támogatta a kamatfixált hitelek magas állománya, illetve a kamatstop intézkedések is. Mindkét intézkedés eredményeként, valamint az év egészében jellemző magas jövedelmi dinamikák mellett a fixált törlesztőrészletek jelenértéke folyamatosan csökkent.
Mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány növekedési üteme mérséklődött a 2022-es évhez képest. A belföldi hitelállomány a visszaeső gazdasági növekedés és a magas hitelkamatok következtében csak szerény mértékben volt képes pozitív éves alapú volumennövekedést elérni. A támogatott vállalati hitelek szerepe az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül 2022-höz hasonlóan meghatározó volt. A dotált szegmens súlyának növekedését a nagymértékben negatív reálkamatokkal elérhető vállalati hitelösztönző programok (a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosíttási Hitelprogram) folyósításai tették lehetővé.
A háztartásoknak nyújtott hitelek enyhén pozitív növekedést tudtak elérni az év során, azonban reálértelemben ennél a szegmensél is nagyon jelentős volt a hitelezési visszaesés. A növekedés lassulásában a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is érdemi szerepet játszott. A lakáshitelek kihelyezési dinamikája az év utolsó két hónapjában vett pozitív fordulatot, összefüggésben a 2024-re bejelentett, a támogatásokhoz való hozzáférést szűkítő kormányzati intézkedésekkel, amelyek előrehozott keresletet eredményeztek a szektorban. Hasonló folyamat volt megfigyelhető a Babaváró hitelek esetében is. Mindkét termékcsoport a kedvező év végi folyamatok mellett is bőven kétszámjegyű csökkenéssel zárta az évet. A személyi kölcsönök állománya növekedni tudott, köszönhetően a háztartások saját fogyasztásuk simítására vonatkozó igényének.
A szektor likviditási helyzete továbbra is kielégítő. A betétek állománya (az állampapírok és befektetési alapok által támasztott elszívó erő mellett is) nagyjából harmadával haladja meg a hitelek állományát, miközben a szabályozói szempontból releváns likviditási mutatók tekintetében továbbra is kielégítően teljesít a szektor. A tőkemegfelelési mutatókon felül a külföldi források aránya, a likvid eszközök súlya, valamint a működési költségek is jelentősen kedvezőbb képet mutatnak, mint a 2008-2010-es pénzügyi válságban.
A magyar jelzáloglevél piac alakulása
A jelzáloglevelek a bankok alacsony kockázatú és hosszú lejáratú finanszírozásának fontos eszközei, amelyek egyúttal a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.
A pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében 2017. április 1-jétől a jegybank bevezette a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelélsi mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozást, amelynek célja a banki forint eszközök és források közötti lejárati eltérés csökkentése volt.
A szabályozás szerint az 1 éven túli hátralévő futamidejű jelzáloghitel-állományt meghatározott arányban a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú forrásokkal – jelzáloglevelekkel, ill. jelzálogbankoktól felvett refinanszírozási hitelekkel – kell finanszírozni.
Kezdetben a jelzáloghitelek 15 százalékát kellett ilyen forrásokkal finanszírozni, ami az elmúlt években fokozatosan 25 százalékra emelkedett.
Az MNB 2018-ban jelzáloglevél-vásárlási programot is indított, elsősorban monetáris politikai okokból, de a program a JMM szintemelésekhez való alkalmazkodást is támogatta. A vásárlási program ugyan 2018 végén lezárult, de 2021-ben kizárólag a zöld jelzálogleveleket célozva folytatódott tovább, amely program a monetáris szigorítás következtében, 2022 árpilisában felfüggesztésre került.
A zöld jelzáloglevél-piac kialakulását az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási programján és a zöld jelzálogalapú források JMM-beli kedvezményes beszámíthatóságán keresztül is támogatta. Az intézkedések 2021 nyári bevezetése óta már több jelzálogbank bocsátott ki zöld jelzáloglevelet. 2023. novemberéig a teljes jelzáloglevél-állomány mintegy 13 százalékát kitevő volumenben, 238 milliárd forint értékben.
2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők a mutatóban. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával.
A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell, azonban az erre vonatkozó előírás 2023. október 1-jei hatályba lépése elhalasztásra került.
A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja.
A fennálló inflációs környezet következtében kialakult kamatemelési várakozások és a kockázati étvágy csökkenése a kötvényhozamokat minden piacon növelte. Emellett a hazai jelzáloglevél piacon az MNB kötvényvásárlási programjának kivezetése miatt a keresleti oldal jelentősen csökkent, mely kedvezőtlenül hatott a jelzáloglevelek állampapírokhoz képesti felárának alakulására. A bankokat érintő bizonytalan hazai szabályozási környezet és extra banki terhek (pl. kamatstopok, kamatplafon, extraprofit adó) is hozzájárulnak a jelzáloglevél-piaci hozamok jelentős emelkedéséhez és volatilitásának növekedéséhez, illetve a hazai papírok iránti külföldi kereslet csökkenéséhez.
Hosszabb távon azonban a kedvező jegybanki forrásszerzési lehetőségek szűkülésével a banki likviditásbőség mérséklődésével egyre nagyobb teret nyerhet a jelzáloglevél-kibocsátás útján történő forrásszerzés.
A járvány és a háború pénzügyi rendszeri hatásai, valamint az aktuális tőkepiaci trendek és a deviza kibocsátásokhoz szükséges hosszabb felkészülési idő miatt a tervezett JMM szigorítások (mutatószint emelése 25-ről 30 százalékra, tőzsdei bevezetés előírás, kereszttulajdonlási szabályok) bizonytalan időre elhalasztásra kerültek.
4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása
4.1.Refinanszírozás
A tevékenység leírása
A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza-jelzáloghitelekből származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017. április 1-jétől bevezetett Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM). Az új felügyeleti mutató, melynek célja a forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázat mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás bevezetésekor 15 százalék volt, azaz a lakossági jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban az MNB rendelet szerinti forrásoknak kellett finanszírozniuk. A szabályozói előírás tovább növelte a refinanszírozási tevékenység iránti keresletet, 2018. október elsejétől a JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 20%-ra, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. A 2021-es évben bevezetett módosítások eredményeként, a zöld jelzáloglevelek, valamint a zöld refinanszírozási hitelek 1,5-szörös szorzóval kerülnek figyelembevételre a mutató számításakor, ezzel támogatva a zöld forrásbevonást.
2023. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében jelentős állománynövekedés következett be az anyavállalat lakossági hitelezésből bevonható új eszközállomány mértékének köszönhetően. A csoporton kívüli, JMM megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank két kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik együttműködési megállapodással, a 2023-as évben növekedett a külső refinanszírozás állománya. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió kezelési tevékenysége során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén, illetve zöld kötvénykibocsátás mögé zöldnek minősíthető eszközök gyűjtése érdekében kerül sor.
Célja és stratégiája
Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása, valamint a Jelzálogbank zöld kötvénykibocsátásához zöld eszközök gyűjtése. Az üzletág további célja, hogy az UniCredit Csoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti lehetőségeket feltárja és kihasználja.
A 2023. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, a meglévő hitelkeretekre újabb lehívásokra került sor.
A terület a portfólió kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír-kibocsátási és a kockázatkezelési területtel.
Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2023. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint refinanszírozási állomány 2023. év végére 1 milliárd forint alá csökkent.
Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részaránya a meglévő eszköz karbantartása eredményeként kis mértékben emelkedett. Új refinanszírozási ügyletállomány bevonását a Jelzálogbank nem tervezi.
Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2023. évben új kihelyezés összesen 116 milliárd forint értékben történt. Így összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány a 2023. év végére 276 milliárd forintra nőtt.
2023. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) 99 százalékát, amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez.
A 2024. évre kitűzött cél a meglévő partnerekkel az állomány további növelése.
4.2. Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás
A tevékenység leírása
A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által biztosítja. A Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen kötvénykibocsátással is megteremtheti.
A jelzáloglevelek és kötvények forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Jelzálogbank jellemzően közép- és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról.
A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű forrásbevonási lehetőség esetén kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyílt formában kerülnek kibocsátásra, a programtájékoztató azonban lehetőséget ad zártkörű kibocsátásra is.
A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat.
A tevékenység célja és stratégiája
A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél kibocsátást a Stratégiai Forrásgyűjtési szakterület végzi. A stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél kibocsátás célja az UniCredit csoport szintű kamat- és likviditási kockázat-minimalizálásának támogatása a csoport szintű szabályozással összhangban.
A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Csoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül zöldnek minősített jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a keretrendszerben leírt energiahatékonysági kritériumoknak.
A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit Csoport és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban kerül kialakításra.
A tevékenység eredményei
A Jelzálogbank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Csoport ESG- és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek segítik a Jelzálogbank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését. Az olcsó forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt kedvezőbb árazású zöld hitel eléréshez. 2023-ban a Jelzálogbank 20 milliárd forint névértékű zöld kötvényt bocsátott ki a keretrendszeren belül.
A Jelzálogbank 2023-ban élt a Magyar Nemzeti Bank által szigorúbb feltételekkel újból meghirdetett lehetőséggel a jelzáloglevél-állomány elsődleges piaci vásárlással történő megújítására. A Program keretein belül az MNB 8 milliárd forint névértékben vásárolt jelzáloglevelet a szeptemberi aukción.
A Jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) szintjének korábban 2023. októberre tervezett emelését határozatlan időre elhalasztotta a Nemzeti Bank, így a mutatónak való megfelelés nem követeli meg a kibocsátás szintjének növelését. A 2023-ban lejáró jelentős jelzáloglevél-állomány megújítása sikeresen megtörént, garantálva a JMM mutatónak biztonságos megfelelést
A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2023-as év folyamán a lejáró állomány megújítása mellett, a nemzetközi UniCredit Csoport az anyabank jelzáloghitel-portfóliójának refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel-állomány folyamatos, piackövető árazása, továbbá a jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) által előírtaknak való megfelelés határozta meg.
Jezáloglevél- és kötvény kibocsátási program
A tárgyidőszak jelzáloglevél és kötvény kibocsátásai a Jelzálogbank 2022-23. évi, majd annak lejártát követően a 2023-24. évi – egyenként 180 milliárd forint névértékű - Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg.
A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2022-23. évi kibocsátási program a 2023-as évben egy alkalommal került kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét (Éves jelentés) az MNB a H-KE-III-210/2023. számú határozatával 2023. május 10-én engedélyezte.
A 2023-24. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény program elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-554/2023. számú határozatával hagyta jóvá 2023. szeptember 19-én. Az érintett programhoz kapcsolódó alaptájékoztató a 2023-as évben két alkalommal került kiegészítésre (2023. Első Féléves jelentés, vezető állást betöltő személyek körében történő változások), amely kiegészítéseket a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-660/2023., illetve H-KE-III-870/2023. számú határozataival hagyta jóvá 2023. október 27-én és 2023. december 15-én.
Jelzáloglevél-állomány alakulása
2023-ban összesen 67.5 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került kibocsátásra, hat alkalommal, nyilvános kibocsátás/aukció keretében. Augusztusban a Jelzálogbank UCJBV 2027/A sorozatából történt kibocsátás 20 milliárd forint névértékben. Szeptember került sor a Jelzálogbank harmadik zöld kötvény kibocsátására, melynek során az UCJBG 2029/A új jelzáloglevél sorozat 20 milliárd forint névértéken került forgalomba. Ezzel párhuzamosan sor került egy új 6 éves futamidejű, fix kamatozású jelzáloglevél sorozatot kibocsátására is 23.2 milliárd forint értékben, majd pedig novemberben további 4.3 milliárd került forgalomba.
Márciusban és júniusban az UCJBF 2028/A sorozatból történt alacsony mennyiségű rábocsátások a támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítését támogatta.
2023. évben egy jelentős volumenű jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2023/A esetén került sor lejáratra 50.3 milliárd forint névértékben. A tárgyidőszakban a Jelzálogbank nem vásárolt vissza jelzáloglevelet.
A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevél-állomány 2022. év végéhez képest összesen 17.2 milliárd forinttal nőtt, 2023. év végén az állomány 263 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a Jelzálogbank nem rendelkezett.
Kötvényállomány alakulása
A Jelzálogbank 2023-ban - történte során először - lakossági befektetők részére fedezetlen kötvényeket bocsátott ki, az UniCredit Bank Hungary-val szoros együttműködésben. A forintban denominált kötvény portfólió (névértéken számolva) 1.24 milliárd forintot tett ki 2023 év végén, míg az euróban denominált kötvények névértéke 6.44 millió euró volt. A kötvények forgalomba hozatalára jegyzési eljárás keretein belül került sor összesen három alkalommal. A kötvények nem kerültek tőzsdei bevezetésre.
A kötvények kizárólag fix kamatozású instrumentumok, amelyek kamata évi 8.3% és 3.5%.
4.3.Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés
A tevékenység leírása
Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített, új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt lakóövezetekben, illetve lakóparkokban.
A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett.
A tevékenység eredményei
A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2023. december 31-én 2.37 milliárd forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 0.7 százalékát adta.
A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 159 millió forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) csak elhanyagolható részét tette ki.
2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos operatív tevékenységeket az UniCredit Bank Hungary végzi.
5. Likviditáskezelés
A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő egy éven túli lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra.
A kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató, értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek nem, de triggerek[1] kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra.
Élve a CRR által biztosított lehetőséggel, valamint a helyi szabályozó nyitottságának köszönhetően a Jelzálogbank kezdeményezte és 2023. július 4-én a Magyar Nemzeti Banktól, mint helyi szabályozó hatóságtól felmentést kapott az egyedi NSFR szabályozó megfelelés alól.
A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó 20/2015. (VI.29) MNB rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek (csoport szinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15%-ban, 2018. október 1-jétől pedig legalább 20%-ban, 2019. október 1-jétől 25%-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit vállalatcsoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek, előzetes számok alapján 37.1%-os JMM rátával zárta az évet.
A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését a UniCredit Bank Hungary Zrt.-vel kötött pénzpiaci ügyletek segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stressz időszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben 2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.
Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2023. december 31-én az LCR értéke messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2162 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvényekről 16. cikke, valamint annak magyarországi implementálásaként, az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről alapján, a jelzáloglevelet kibocsátó pénzügyi intézménynek a jelzáloglevél-program 180 napon belül esedékes legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából likvid eszközökből álló likviditási puffert szükséges tartania. A likvid eszközök kizárólag fedezeti könyvbe bevont eszközök lehetnek (jellemzően állampapírok, hitelintézettel szembeni rövid lejáratú betétek). A jelzálogbank a pufferképzési kötelzettségeinek folyamatos megfelelése céljából nettó likviditási kiáramlásának alakulását rendszeresen monitorozza. 2023 év végén nem merült fel likvideszköz-tartási kötelezettsége a Jelzálogbanknak.
A Jelzálogbank befektetési célú és lejáratig tartandó értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír-portfólió fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék biztosítása. Az állampapír állomány tavalyi évhez képest nem változott, - névértéken – 48.7 milliárd forintot tett ki 2023. december 31-én. A portfólió rövid és hosszú lejáratú államkötvényekből áll, amiből év végén 31.2 milliárd forint névértékű állomány szerepelt a fedezeti könyvben.
6. Foglalkoztatási politika
A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több munkáltatós szerződésekre épül. Ennek eredményeként a Jelzálogbank betöltött pozíciók: vezérigazgató, operatív igazgató és belső ellenőr.
A Társaság sokszínűséggel kapcsolatos politikája a Javadalmazási Politika részét képezi.
7. A Jelzálogbank főbb kockázatai
7.1. Hitelkockázat
Kockázatvállalási politikája alapján a Jelzálogbank bankok és pénzintézetek refinanszírozására fókuszál, egyéb hitelnyújtást üzletszerűen nem végez. A korábban kihelyezett lakossági jelzálog és birtokfejlesztési föld alapú nem lakossági hitelállományát aktívan kezeli.
Hitelkockázati szabályzatai tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, kockázatvállalási szerződések megkötésére, az adósok és partnerek minősítésére, kockázatvállalási döntési rendre, fedezetek értékelésére, monitoringjára és éves felülvizsgálatára, hitelkönnyítésre valamint az értékvesztésre és céltartalék képzésre vonatkozó eljárásokat.
A Jelzálogbank az alábbi kockázatkezelési elvek alapján hozza meg hitelkockázati döntéseit:
- Az összes vállalt kockázatot ügyfelenként ügyfélcsoportokra, partnerekre, partnercsoportokra bontva és Bankcsoport szinten is összevontan kell értékelni.
- Minden kockázatvállalás az ügyfélnek, ügyfélcsoportnak a teljes UniCredit Csoporttal szembeni összes kockázatának megfelelő szinten kerül jóváhagyásra. A Csoport egészére nézve is érvényesül az az elv, hogy minél nagyobb a kockázatvállalás nagysága, a döntés a Csoport irányítási rendjében annál magasabb szinten születik.
- A Jelzálogbank az elfogadható fedezetek körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat alkalmaz, a Bankcsoport fedezetértékelési elveivel és a magyar jogszabályi előírásokkal összhangban.
- Hitel nyújtására a Jelzálogbank kizárólag ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, illetve jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan állami készfizető kezesség bevonása mellett jogosult.
- Minden ügyfél, akivel szemben a Jelzálogbank kockázatot vállal, rendelkezik adósminősítéssel. Az ügyfél- és partnerminősítést el kell végezni a kockázatvállalást megelőzően, (illetve évente legalább egyszer, felülvizsgálatkor) minden ügyfél esetében, egyúttal a minősítési eljárásnak arra kell törekednie, hogy az adott ügyfél, illetve partner hitelképessége egyértelműen megállapítható legyen. Az ügyfélminősítés az ügyfél ratingjének, azaz a nem-teljesítés valószínűségének meghatározására irányul. A Csoportban érvényesül az egy időpont – egy minősítés elve: egy ügyfélnek egy időpontban csak egy érvényes ügyfél ratingje lehet.
- A fizetőképességre és készségre vonatkozó releváns adatok és információk változása új rating megállapítási folyamatot indít el.
- A Jelzálogbank ügyfeleit kockázati szegmensekbe (kategóriákba) sorolja, a különböző ügyféltípusokra vonatkozóan pedig eltérő adósminősítési rendszereket, minősítési kritériumokat alkalmaz. Meghatározott minősítési, hitelbírálati és hiteldöntési eljárást követően kerülhet sor az ügyféllel való kockázatvállalási szerződés megkötésére.
- Kockázatvállalási döntést kell hozni minden olyan üzleti ajánlat előtt, amely a Jelzálogbank számára kötelezettségvállalással jár. Az érvényes kockázatvállalás feltétele az üzleti terület és a kockázatkezelési terület kockázatvállalási ügyletre vonatkozó együttesen meghozott döntése. A Bankcsoport a nem lakossági partnereire csoportszintű PD skálát alkalmaz. A Jelzálogbank vállalati, és kisvállalati ügyfeleire alkalmazott ügyfél-minősítési skála 8 kategóriát (23 alkategóriát) tartalmaz a teljesítő ügyfelek és 3 kategóriát a nem teljesítő ügyfelek esetében. Csoportszintű modellek esetén külön rating skálák kerültek kialakításra, amelyek az általánosan használt 26 tagú rating skálától eltérnek. A Bank a lakossági ügyfelek esetében egyszerűsített minősítést végez.
- A vonatkozó kockázati szabályzatokat az UniCredit Bank kockázatkezelésért felelős vezetőjének egyetértése alapján a Jelzálogbank vezérigazgatója hagyja jóvá.
- A késedelmes vagy nem teljesítő hitelek kezelését, átstrukturálását, valamint a behajtási és workout tevékenységet az UniCredit Bank Hungary Zrt. végzi, ügynöki szerződés alapján.
Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerébe.
A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerébe.
A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 5/2022 (IV.22) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt.
A törlesztési moratórium 2022.12.31-el kivezetésre került, a 2023-as évet már csak a moratóriumból kilépett ügyfelek, ügyletek kezelése érintette.
A Magyar Kormány 2022. január 1-jétől a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói jelzáloghitel-szerződésekre vonatkozóan kamatstopot léptetett életbe, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. Ezt a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) kormányrendelet szabályozza.
A 2023. december 1-jén hatályba lépett 522/2023. (XI.30.) kormányrendelet a kamatstop időtartamát 2024. június 30. napjáig meghosszabbította.
Jelenleg 10 esetben önálló végrehajtás, 23 ügyben végrehajtási becsatlakozás van folyamatban. Az ügyfelek a családi csődvédelem intézménye által nyújtott programba minimális számban jelentkeztek, adósságrendezési eljárással 2 ügyfél érintett.
2023-ban hitelkövetelés értékesítésre nem került sor.
7.2. Piaci kockázatok
A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és hitelfelárak (melyek nem függenek össze a kötelezett / kibocsátó nem teljesítésével), és hatással vannak a Csoport eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.
A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérlegstruktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.
Az UniCredit Jelzálogbank piaci kockázatait több kockázati faktor és mérték szerint méri, illetve a hozzájuk tartozó limitrendszerrel korlátozza. Minden portfóliójára naponta követi azok historikus szimulációval számolt kockáztatott értékét (Value at Risk - VaR). A VaR azt az értéket mutatja, amit a bank aktuális pozíciója mellett az elmúlt 250 munkanap közül a 2.5. legrosszabb napon veszítene el (99 százalékos konfidencia szint).
A VaR értékek felbontásra kerülnek az 5 fő kockázati faktornak megfelelően: árfolyam, kamat, egyedi kamat felár, részvény és opciós volatilitás faktorok. A 2023. év végi kockáztatott érték 1 millió euró, azaz 400 millió Ft volt. A kockázati faktorok év végi megoszlása az alábbi módon alakult: 490 millió Ft a kötvények egyedi kockázata, 372 millió Ft a kamatkockázat, az árfolyamkockázat 2 millió Ft, míg a volatilitás kockázata pedig 22 millió Ft. Részvénykockázatot nem futott a Jelzálogbank 2023-ban. Az egyes részek összege a diverzifikációs hatás érvényesülése miatt haladja meg a teljes kockáztatott értéket.
A kamatkockázatokra pedig devizánkénti idősáv és összes bázispont érték limitek is meghatározásra kerülnek, azaz a hozamgörbe párhuzamos, illetve sávonkénti párhuzamos elmozdulásaiból eredő változásokat is számszerűsítésre, illetve korlátozásra kerülnek (Basis Point Value - BPV). Az egyedi kötvény pozíciókra a kamatkockázat feletti külön kibocsátói kockázati felár is meghatározásra kerül (Credit Spread Point Value - CPV).
A főbb devizák évzáró kamatérzékenységét a BPV mérték szerint a következő táblázat foglalja össze (ahol az euróban kifejezett negatív értékek hosszú pozíciót mutatnak):
A Jelzálogbank a kamatkockázatot részben az eszköz-forrás oldali instrumentumok kamatozásai összehangolásával, részben pedig fedezeti elszámolásba vont derivatívákkal fedezi.
7.3. Működési kockázat
Működési kockázatnak tekintendő a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél , termékek üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.
A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.
A működési kockázatkezelés kontrollingot kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank Hungary Zrt. végzi.
8. Szavatoló tőke változása
A Jelzálogbank szavatoló tőkéje az előző év végi 19,216 millió forintról 19.554 millió forintra emelkedett. A pozitív tárgyévi nettó eredmény 2023. év végén 3.26 milliárd forint volt, amely jelentős része várhatóan osztalékként kifizetésre kerül. A szavatoló tőke alakulását befolyásolta az előző évek eredménye terhére kifizetett osztalék, a tőkével szembeni valós értékelés valamint az általános tartalékképzés.
9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 2023. év végi mérlegfőösszege 427 milliárd forintra emelkedett. Ez az összeg 80.4 milliárd forintos növekedést jelent a 2022. év végi értékhez képest, de 8 milliárd forinttal elmarad a tervezett értéktől. A mérleg bővülése év/év alapon leginkább a hitelintézettekkel szembeni nettó követelés-állomány növekedésének köszönhető (+78 milliárd forint), azonban ez a mérlegtétel 8.8 milliárd forinttal a tervezett alatt zárt. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelés állomány a tervezettnél kevésbé csökkent, így év végén 0.5 milliárd forinttal a tervezett szint felett maradt. A kibocsátott kötvényállomány 262 milliárd forinton zárt, amely kis mértékben elmarad a tervtől és 46.5 milliárd forintos növekedést jelent 2022 év végéhez képest.
A jelzálogbank 2023. évi adózott eredménye 3.260 millió forint. A bevételek 2.5 milliárd forinttal túllépték a tervezett szintet, mely elsősorban a magasabb kamateredménynek köszönhető (növekedő kamat környezet), azonban a trading eredmény elmarad a tervtől. A működési költségek a tervhez képest megtakarítással zártak (105 millió forint), a nettó értékvesztés 286 millió forinttal alacsonyabb lett a büdzsében szereplőhöz értékhez képest visszaírásoknak köszönhetően. A jelzálogbankot 2023-ban 119 millió forint Extraprofit különadó fizetési kötelezettség terhelte.
A Jelzálogbank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak:
ROA2023=0.84% ROE2023=14.94%
ROA2022=0.22% ROE2022=3.04%
Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutatók jelentős növekedése a bázisévhez képest elsősorban a magasabb adózás utáni eredményre vezethető vissza.
A társaság jövedelmezősége várhatóan tovább javul 2024-ben, elsősorban az erősödő kamatbevételeknek köszönhetően. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány várhatóan némileg tovább csökken, a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány a terv szerint 2024-ban 8%-kal esik vissza, míg a kibocsátott értékpapírok állománya pedig 9.5%-al bővül. A tervezett mérlegfőösszeg 413 milliárd forint 2024. év végén.