UniCredit Jelzálogbank Egyedi pénzügyi kimutatások 2022

UniCredit Jelzálogbank Zrt.

Egyedi pénzügyi kimutatások és

független könyvvizsgálói jelentés

2022. december 31.

Budapest, 2023. március 9.

Egyedi pénzügyi kimutatások

Tartalomjegyzék

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás

Egyedi eredménykimutatás

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás

Egyedi saját tőke kimutatás

Egyedi cash-flow kimutatás

Kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

A táblázatos adatok millió forintban értendők, kivéve ha másképp van feltüntetve.

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás
2022. december 31.
(millió Ft)			újramegállapított*
Kiegészítő információ		2022. december 31.	2021. december 31.
Eszközök
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	16	6 093	326
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök	17	6 083	1 903
Banki kihelyezések	18	288 337	204 825
Ügyfél kihelyezések	19	2 602	4 001
Befektetési célú értékpapírok	20	42 922	49 804
Immateriális javak	21	9	5
Tényleges adó követelés	15	123	-
Egyéb eszközök	22	420	323

Eszközök összesen		346 589	261 187

Források

Pénzintézeti források	23	72 176	48 916
Ügyfélforrások	24	164	186
Kibocsátott értékpapírok	25	215 609	174 331
Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek	17	37 820	14 674
Tényleges adókötelezettség	15	-	63
Halasztott adó kötelezettség	15	16	4
Céltartalékok	29	1	5
Egyéb kötelezettségek	26	195	175

Kötelezettségek összesen		325 981	238 354

Saját tőke
Jegyzett tőke	27	3 000	3 000
Tőketartalék	28	783	783
Eredménytartalék	28	14 442	15 064
Jogi tartalékok	28	1 553	1 487
Értékelési tartalékok	28	170	55
Tárgyévi nettó eredmény	28	660	2 444

Saját tőke összesen		20 608	22 833

Kötelezettségek és saját tőke összesen		346 589	261 187



A Kiegészítő megjegyzések (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. *A 2021. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

Budapest, 2023. március 9.



	Farkas Bálint		Dr. Juhász Viktor
	elnök - vezérigazgató		igazgatósági tag

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi eredménykimutatás
2022. december 31.

(millió Ft)			újramegállapított*
	Kiegészítő információ	2022	2021

Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel	7	18 908	7 785
Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek	7	4 284	1 386
Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások	7	(22 144)	(6 186)
Nettó kamatbevétel	7	1 048	2 985

Jutalékbevételek	8	-	-
Jutalékráfordítások	8	(466)	(422)
Nettó jutalékráfordítás	8	(466)	(422)

Fedezeti elszámolások nettó eredménye	10	1 038	416
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye	11	(4)	220
Devizaeredmény	9	14	-

Működési eredmény		1 630	3 199

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok	37	(85)	73

Bérek és személyi jellegű kifizetések	12	(89)	(83)
Általános működési költségek	13	(794)	(493)
Egyéb céltartalék	29	4	(3)
Immateriális javak értékcsökkenése	21	(1)	(1)

Működési költségek		(880)	(580)

Egyéb bevétel	14	64	-
Egyéb ráfordítás	14	(4)	(6)

Egyéb eredmény		60	(6)

Adózás előtti eredmény		725	2 686

Adókötelezettség	15	(65)	(242)

Tárgyévi nettó eredmény		660	2 444



A Kiegészítő megjegyzések (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. *A 2021. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

Budapest, 2023. március 9.



	Farkas Bálint		Dr. Juhász Viktor
	elnök - vezérigazgató		igazgatósági tag

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás
2022. december 31.

(millió Ft)

	Kiegészítő információ	2022	2021

Tárgyévi nettó eredmény		660	2 444

A jövőben eredményben realizálandó tételek:

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós érték különbözete	28	126	(357)
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok halasztott adó hatása	15	(11)	32
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok nettó változása		115	(325)

Egyéb átfogó eredmény, nettó		115	(325)

Nettó Átfogó eredmény		775	2 119


A Kiegészítő megjegyzések (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.


Budapest, 2023. március 9.



	Farkas Bálint		Dr. Juhász Viktor
	elnök - vezérigazgató		igazgatósági tag

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi saját tőke változás kimutatás
2022. december 31.

	Kiegészítő információ	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Eredménytartalék	Jogi tartalékok		Értékelési tartalékok		Tárgyévi nettó eredmény	Összesen
							Valós érték értékelési tartaléka	Cash-flow fedezeti tartalék
(millió Ft)


Egyenleg 2021. január 1-én		3 000	783	13 954	1 243		380	-	1 354	20 714

Előző évi nettó eredmény		-	-	1 354	-		-	-	(1 354)	-
Üzleti év nettó eredménye		-	-	-	-		-	-	2 444	2 444
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása		-	-	-	-		(325)	-	-	(325)
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem		-	-	1 354	-		(325)	-	1 090	2 119
Általános tartalék képzés	28	-	-	(244)	244		-	-	-	-
Átvezetések a saját tőke összetevői között		-	-	(244)	244		-	-	-	-
Fizetett osztalék	28	-	-	-	-		-	-	-	-
Tulajdonosokkal szembeni tételek		-	-	-	-		-	-	-	-

Egyenleg 2021. december 31-én		3 000	783	15 064	1 487		55	-	2 444	22 833

Egyenleg 2022. január 1-én		3 000	783	15 064	1 487		55	-	2 444	22 833

Előző évi nettó eredmény		-	-	2 444	-		-	-	(2 444)	-
Üzleti év nettó eredménye		-	-	-	-		-	-	660	660
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása		-	-	-	-		115	-	-	115
Teljes tárgyévi átfogó jövedelem		-	-	2 444	-		115	-	(1 784)	775
Általános tartalék képzés	28	-	-	(66)	66		-	-	-	-
Átvezetések a saját tőke összetevői között		-	-	(66)	66		-	-	-	-
Fizetett osztalék	28	-	-	(3 000)	-		-	-	-	(3 000)
Tulajdonosokkal szembeni tételek		-	-	(3 000)	-		-	-	-	(3 000)

Egyenleg 2022. december 31-én		3 000	783	14 442	1 553		170	-	660	20 608


A Kiegészítő megjegyzések (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

Budapest, 2023. március 9.

						Farkas Bálint				Dr. Juhász Viktor
						elnök - vezérigazgató				igazgatósági tag

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi cash-flow kimutatás

2022. december 31.

(millió Ft)

Kiegészítő információ

2022

2021

Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás

Tárgyévi nettó eredmény

660

2 444

Készpénzmozgást nem okozó tételek:

Értékcsökkenés

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok
nettó összege

29, 37

180

(81)

               Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt
               pénzügyi instrumentumok valós érték különbözetének
               nem realizált veszteség/nyeresége

127

(358)

Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó valós értékelésből és
deviza átértékelésből eredő nyereség/veszteség

20, 25

(19 201)

(14 423)

Értékpapírok eladásának / visszavásárlásának realizált eredménye

(220)

Nettó kamatbevételek

(1 048)

(2 985)

Eredmény terhére elszámolt nyereségadó ráfordítás

242

Működési pénzáramlás

(19 872)

(17 824)

Egyéb eszközök változása

(97)

(116)

Egyéb kötelezettségek változása

Ügyfelekkel szembeni követelések változása

1 396

940

Banki kihelyezések változása

(83 849)

37 838

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök változása

(4 180)

(796)

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek változása

(22)

Egyéb bankok által elhelyezett betétek változása

22 000

(14 666)

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek változása

23 146

14 587

Kapott kamatbevétel

23 227

8 812

Fizetett kamatok

(18 869)

(6 253)

Fizetett adó

(251)

(118)

Szokásos tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

(37 479)

40 328

Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás

Immateriális javak beszerzése

(5)

Befektetési célú értékpapírok beszerzése

(12 362)

(18 949)

Befektetési célú értékpapírok értékesítése, lejárata

15 336

12 000

Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

2 969

(6 949)

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása

67 569

29 745

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztése

(5 080)

(55 570)

Fizetett osztalék

(3 000)

(2 516)

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

59 489

(28 341)

Nettó pénzeszköz változás

5 767

(10 342)

Pénzeszközállomány az év elején

326

10 668

Pénzeszközállomány az év végén

6 093

326

A Kiegészítő megjegyzések (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

*A 2021. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

Budapest, 2023. március 9.

Farkas Bálint

Dr. Juhász Viktor

elnök - vezérigazgató

igazgatósági tag

Kiegészítő megjegyzések a 2022. december 31-i egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

1 Általános megjegyzések

UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt., a végső anyavállalat pedig az UniCredit S.p.A (“Csoport”). A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

A pénzügyi kimutatások az alábbi internetes oldalon érhetők el: https://www.unicreditbank.hu/hu/rolunk/hasznos_informaciok/jelzalogbank.html

A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek gyűjtésére nem jogosult.

A Jelzálogbank egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., valamint egyes üzleti területeinek feladatai kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében.

Az UniCredit csoport tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg.

A Jelzálogbank könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft., személyében felelős könyvvizsgáló Csáki Zsuzsanna (nyilvántartási száma: 007448).

A pénzügyi kimutatások aláírására Farkas Bálint vezérigazgató (címe: 1141 Budapest, Tornóc utca 22.) és Dr. Juhász Viktor Chief Operating Officer (címe: 2615 Csővár, Kinizsi út 30.) kötelezettek.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Tornay-Csomor András, IFRS és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202785).

A pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2023. március 9-én fogadta el.

2 Az egyedi pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei

2.1 Megfelelőségi nyilatkozat

A pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”) összhangban készültek. A Jelzálogbank IFRS-ek szerinti beszámolási kötelezettségre való felkészültségét a könyvvizsgáló külön jelentés kiadásával igazolta.

2.2 Értékelési elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, amely a Jelzálogbank funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem azon elsődleges gazdasági környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik. A Jelzálogbank a könyveit is ezen pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millió Ft-ra kerekítve kerülnek bemutatásra.

Az egyedi pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A többi pénzügyi eszköz és kötelezettség valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken lettek kimutatva.

3 Főbb számviteli elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket.

3.1 Módosított közzététel

A Jelzálogbank 2022. évben felülvizsgálta a számviteli politikáját, amely a 2021. évi beszámolóban közzétett összehasonlító adatok alábbiak szerinti módosított közzétételét tette szükségessé.

A Jelzálogbank pénzügyi kimutatásai a tárgyidőszak végi és az összehasonlító időszak végi átsorolás utáni adatokat tartalmazza, valamint a módosított pénzügyi helyzet kimutatás, és eredménykimutatás sorokkal kapcsolatos Kiegészítő megjegyzések szintén módosításra kerültek az összehasonlító adatok vonatkozásában az új értékeknek megfelelően.

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek besorolásának módosítása

A Jelzálogbank felülvizsgálta a pénzeszközök és pénzegyenértékesek besorolására vonatkozó számviteli politikáját. A Jelzálogbank korábbi számviteli politikája szerint a Magyar Nemzeti Bankon kívül más hitelintézeteknél vezetett nostro számlák, valamint az egy napos betét elhelyezések amortizált bekerülési értéke az előző évi pénzügyi helyzet kimutatásban a Banki kihelyezések soron kerültek megjelenítésre, míg tárgyévben a Pénzeszközök és pénzegyenértékesek között kerülnek bemutatásra, mivel ezek az eszközök magas likviditásúak, esetükben az értékváltozás kockázata elhanyagolható. Az átsorolásra annak érdekében volt szükség, hogy a bemutatott időszakok összehasonlíthatók legyenek.

Az átsorolás eredményeképpen a Jelzálogbank a cash-flow kimutatás előző időszaki adataiban is módosításokat végzett annak érdekében, hogy a cash-flow kimutatás az átsorolással módosított Pénzeszközök és pénzegyenértékesek sor értékei között teremtse meg a kapcsolatot a pénzmozgások levezetésével.

A számviteli politika változásával összhangban módosításra kerültek a Pénzeszközök és pénzegyenértékesekkel, valamint a Hitelintézetekkel szembeni követelésekhez kapcsolódó kiegészítő mellékletben szereplő összehasonlító közzétételek.

Egyéb kötelezettségek mérleg sor alá besorolt tételek változása

A Jelzálogbank átsorolta a tényleges társasági adófizetési kötelezettséget a Tényleges adó kötelezettségek mérleg sorra. Az átsorolás a pénzügyi helyzet bemutatás javítása érdekében volt szükséges. Az átsorolással összhangban módosításra kerültek az Egyéb kötelezettségekhez kapcsolódó kiegészítő mellékletben szereplő összehasonlító közzétételek.

Eredménykimutatásban végzett felbontások

A Jelzálogbank az alábbi felbontásokat végezte az eredménykimutatásban:

- a Kamatok és kamatjellegű ráfordítások sor megbontásra került Effektív kamatmódszerrel kalkulát kamatbevételre és Egyéb kamat és kamatjellegű bevételekre,

- a működési eredményben kiemelésre került a Fedezeti elszámolások nettó eredménye,

- az Egyéb eredmény Egyéb bevételként és Egyéb ráfordításként külön soron került kimutatásra.

Mivel az eredménykimutatást érintő változások csak a bemutatott információ aggregáltsági szintjén változtattak, a következő oldalon szereplő táblázatban a Jelzálogbank nem mutat be módosítási hatásokat, a pénzügyi helyzet kimutatást érintő átsorolások hatásának bemutatásától eltérően.

A változással érintett Kiegészítő megjegyzések:

Kiegészítő információ száma	Kiegészítő információ megnevezése
16. Kiegészítő információ	Pénzeszközök és pénzegyenértékesek
18. Kiegészítő információ	Banki kihelyezések
15. Kiegészítő információ	Tényleges adókötelezettség
26. Kiegészítő információ	Egyéb kötelezettségek

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek, valamint az Egyéb kötelezettség tételek besorolása megváltozásának hatása a pénzügyi helyzet kimutatásra

Sor megnevezés	2022	2021 Módosított összehasonlító adatok	Átsorolások	2021 Közzétett érték
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	6,093	326	326	-
Banki kihelyezések	288,337	204,825	(326)	205,151
Eszközök összesen	294,430	205,151	-	205,151

Tényleges adó kötelezettség	-	63	63	-
Egyéb kötelezettség	195	175	(63)	238
Kötelezettségek összesen	195	238	-	238

Módosított közzétételek hatása a cash-flow kimutatásra

A fent részletezett módosított közzétételek cash-flow kimutatás fő soraira gyakorolt hatását az alábbi táblázat mutatja be. A táblázatban egyéb átsorolások között olyan egyéb változásokat szerepeltettünk, amelyeket a cash-flow kimutatás struktúrájában bekövetkezett olyan változtatások eredményeztek, melyek nem a fentebb részletezett módosított közzétételek következtében történtek. Továbbá itt kerülnek bemutatásra azok a hatások, amelyeket egyes, pénzmozgást nem okozó tételek áthelyezése okozott a Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás, valamint a Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás sorokról.

Sor megnevezés	2022	2021 Módosított összehasonlító adatok	Egyéb átsorolás	Módosított közzétételek hatása	2021 Közzétett érték
Működési pénzáramlás*	(19,212)	(15,380)	(17,347)	4	1,963
Szokásos tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás	(37,479)	40,328	5,013	(10,346)	45,661
Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás	2,969	(6,949)	(3,090)	-	(3,859)
Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás	59,489	(28,341)	15,424	-	(43,765)
Nettó pénzeszközváltozás	5,767	(10,342)	-	(10,342)	-
Pénzeszközállomány az év elején	326	10,668	-	10,668	-
Pénzeszközállomány az év végén	6,093	326	-	326	-

*A táblázatban bemutatott működési pénzáramlás tartalmazza a cash-flow kimutatás kiindulópontját, a tárgyévi nettó eredményt is.

3.2 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

A pénzeszközök és pénzegyenértékesek tartalmazzák a más hitelintézeteknél vezetett korlátozás nélküli nostro számlák, valamint az egynapos betét elhelyezések egyenlegét, mely tételek valós érték változásának kockázata elhanyagolható és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel. A Pénzeszközök és pénzegyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben.

3.3. Pénzügyi instrumentumok

3.3.1 Besorolás

Pénzügyi eszközök

Az IFRS 9 olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások jellemzőitől.

A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól.

Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére.

A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standardnak megfelelően:

- Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik.

- Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.

- Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük.

Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni.

Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot.

A fentiek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi értékelési kategóriába sorolhatók:

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök:

Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Ide kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések.

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”):

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett feltételeknek.

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”):

Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Fedezeti instrumentumok

Olyan pénzügyi instrumentumok, melyeket a Jelzálogbank azzal a céllal köt, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát. A fedezeti célú származékos instrumentumokról további információt a 17. és a 34. Kiegészítő információ tartalmaz.

A Jelzálogbank fedezeti számviteli politikája az IAS 39 Standard hatályos fedezeti számviteli részével összhangban került kialakításra.

Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos valós értékének változásával együtt.

A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják a Jelzálogbank eszköz-forrás menedzselési tevékenységének keretében. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap ügyletek segítségével. Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél is.

A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek átsorolására és figyelembe vételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének meghatározásában.

A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, lehívásra vagy bezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg fedezeti elszámolás követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben.

Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni.

A fedezeti hatékonyságvizsgálatnál az értékelési kiigazítások (FVA, CVA, FUVA) nélküli valós érték változás kerül figyelembevételre. Az értékelési kiigazításokhoz kapcsolódó valós érték változások minden esetben az eredményben kerülnek kimutatásra.

A valós érték fedezeti derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra (valós érték fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Hatékonytalan részhez kötődő valós érték változás az eredménnyel szemben nem került elszámolásra 2022-ben.

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget.

3.3.2 Bekerülés és kivezetés

A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítés időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi instrumentumokat a Jelzálogbank valós értéken értékeli, - amennyiben a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt – növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak.

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a kötési nap és a teljesítési nap között az eszközök és kötelezettségek valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban amennyiben az eszköz vagy a kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken értékelt vagy a tőkében amennyiben az eszköz az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott kölcsönök és követelések, kibocsátott kötvények azon a napon kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek.

A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot, akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és kötelezettségeket.

A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek, vagy lejárnak.

3.3.3 Értékelés

Kezdeti értékelés

A pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank azok kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékeli. A kapcsolódó tranzakciós költségeket annak megfelelőn számolja el, hogy milyen értékelési modellt alkalmaz az adott pénzügyi eszközre.

Egy pénzügyi instrumentum bekerüléskori valós értéke sok esetben megegyezik a tranzakciós árral, vagyis a fizetett vagy kapott ellenértékkel.

Követő értékelés

A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és amortizálódik. A pénzügyi eszközök értékvesztés elszámolásának részletes szabályait a 4. Kockázatkezelési politika megjegyzés tartalmazza.

Valós érték értékelési elvek

A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre.

Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVOCI eszközök esetén

Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra. Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni. Az adósság instrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni. Az adósságinstrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.

3.3.4 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai

Amennyiben a Jelzálogbank egy pénzügyi instrumentumot újra tárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cseréli, értékelést hajt végre. Az értékelés alapján, ha az újratárgyalt szerződéses pénzáramok lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses pénzáramaitól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül és helyette az újratárgyalt pénzügyi instrumentum kerül megjelenítésre a Jelzálogbank könyveiben.

A Jelzálogbank az alábbi módosításokat szubsztantív, jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- SPPI kritériumot sértő tényező szerződésbe történő belefoglalása, kiszerződése;

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2020-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. Kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi eszköz devizanemének változása;

- Adós személyének változása;

- Kamatozás típusának megváltozása (fix/változó);

- Nem rulírozó hitel rulírozóra módosítása vagy fordítva,

- Kereskedelmi célú (commercial reason) módosítások.

Abban az esetben, ha a szerződés módosítás nem minősül szubsztantív módosításnak, a Jelzálogbank meghatározza, hogy mi volt a szerződésmódosítás oka.

A hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások:

- az adós hitelkockázatának romlása eredményeként jöttek létre, amely kétségessé tette a kihelyezett összeg megtérülését,

- azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják a Jelzálogbank megtérülését, és nem kimondottan azt, hogy a pénzáramlás feltételeinek egyensúlyának helyreállításával növekedjen a felek hitelkockázata.

A nem szubsztantív módosításnak minősülő hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások esetén, a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

A Jelzálogbank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek. A feltételeket akkor tekinti a Jelzálogbank lényegesen eltérőeknek, ha az új cash-flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált fizetett díjakat is, legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó ügyleti cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől.

A 10 százalékos küszöbérték mellett a Jelzálogbank az alábbi módosításokat is jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - Az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Bank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2020-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. Kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi kötelezettség devizanemének változása;

- Adósságinstrumentumok cseréje;

- A kötelezettség futamidejének jelentős megváltozása a teljes futamidőhöz képest;

- Kamatozás feltételeinek jelentős megváltozása (pl. fix/változó);

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

3.4 Devizaügyletek

A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket, melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el.

3.5 Immateriális javak

Az immateriális javak beszerzési értéken szerepelnek az értékcsökkenési leírással csökkentve. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Jelzálogbank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják, immateriális javak esetén az alkalmazott értékcsökkenési kulcs 20 %.

Az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Jelzálogbank. Az immateriális javak könyv szerinti értékét a Jelzálogbank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el, ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb a piaci értéknél.

3.6 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A Jelzálogbank minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett lehet Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke, csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra. Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz.

3.7 Követelések

A Jelzálogbank által nyújtott hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank szándékai és lehetőségei szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra.

A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja.

A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei kötelezővé válnak. A POCI minősítés a kezdeti megjelenítéstől a kivezetésig megmarad a Bank könyveiben, ezen eszközök esetében nem különböztetünk meg értékvesztési Stage-eket.

A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő információban található.

A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra.

Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash-flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a hitelkorrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

3.8 Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok

A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben szükséges, értékvesztést számol el a várható hitelezési veszteség alapján. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a pénzügyi helyzet kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Az ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Jelzálogbank. A pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozóan további részletek a 4. Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre.

3.9 Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként.

3.10 Jelzálogkötvények

A Jelzálogbank elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és kincstárjegyek.

Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog-hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében.

A kibocsátott kötvények pénzügyi kötelezettségként szerepelnek, kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel növelt kibocsátási értéken, majd amortizált értéken kerülnek kimutatásra.

A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz.

3.11 Tőkeelemek

Jogi tartalékok

Általános tartalék

A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre.

Értékelési tartalékok

Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.3. pont szerint.

3.12 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevételek, egyéb kamat és kamatjellegű bevételek, kamatráfordítások

A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében.

Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes szerződéses cash-flow figyelembe vételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembe vételre egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a korrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra.

A Bank effektív kamatmódszerrel kalkulált kamat bevételt, illetve kamat ráfordítást számol el az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, banki kihelyezések, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok, illetve a pénzintézeti források, az ügyfélforrások és a kibocsátott értékpapírok után.

A Bank egyéb kamat és kamatjellegű kamat bevételt, illetve kamatráfordítást jelenít meg a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére fedezeti kapcsolatba vont kamatcsere ügyletekhez kapcsolódóan.

3.13 Jutalékráfordítások

A jutalékráfordítások a Jelzáloglevél kibocsátáshoz kapcsolódó, valamint a kapott garanciákhoz tartozó díjakat (kivéve a Jelzáloglevél kibocsátáshoz közvetlenül hozzárendelhető díjakat) tartalmazza.

3.14 Fedezeti elszámolások nettó eredménye

A Jelzálobank a fedezeti elszámolások nettó eredményében szerepelteti az eszközök vagy kötelezettségek valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére kötött, fedezeti ügyletként megjelölt derivatív ügyletek valós érték változásból – IRS, CVA és FUVA értékelési különbözettel módosítva -, valamint a fedezett ügyleteken keletkező, valós érték változásából eredő nyereségeket is veszteségeket.

3.15 Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye

A nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye tartalmazza az Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt eszközök kivezetésekor realizált eredményt.

3.16 Adózás

Az éves eredmény után fizetendő társasági adó az adott időszakra vonatkozó, és a halasztott adófizetési kötelezettséget tartalmazza.

Az adott időszakra vonatkozó adófizetési kötelezettség az éves adóköteles eredmény után, a mérleg fordulónapján érvényes adókulccsal számított fizetendő adó. Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak megfelelően kerül módosításra.

A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke közötti különbözet.

A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembe vételével.

A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az adókedvezmény realizálható lesz.

Az IAS 12 alapján történt elemzés szerint a halasztott adó eszközöket és forrásokat nettósítva kell kimutatni a pénzügyi kimutatásokban.

3.17 Mérlegfordulónap utáni események

Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok, melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget nem módosító, mérlegforduló napját követő események).

Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembe vételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 43. kiegészítő információban kerülnek bemutatásra.

3.18 Szegmens riport

Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8 szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank esetében nem értelmezhetők.

3.19 Új standardok és értelmezések

Az IFRS standardok 2022. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

- IFRS 1 „A nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása”, IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok, IAS 41 „mezőgazdaság” standard módosítása - Éves fejlesztések 2018-2020 (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira.

Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések

· IFRS 17 Biztosítási szerződések standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításai (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban);

· IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban);

· IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák standard módosítása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban);

· IAS 12 Nyereségadók – Egyazon ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban);

Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

· IFRS 16 Lízingek módosítása - Lízingkötelezettség az eladás és visszlízing során (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban);

· IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosítása – „A kötelezettségek rövid - vagy hosszú lejáratúként való besorolása (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásait.

4 Kockázatkezelési politika

A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Csoport tagja, figyelembe veszi az UniCredit Csoport által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását.

A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak.

A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat.

a) Hitelkockázat

A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását, általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.

A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik.

Ügyfélminősítés

Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz.

Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez.

A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%.

Biztosítékok

A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.

Általános szabályként a biztosítékoknak az alábbiaknak kell lenniük:

§ Jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek,

§ Közvetlenül hozzáférhetőnek és

§ Időben likvidálhatónak

A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében:

§ Ingatlan biztosíték;

§ Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok;

§ Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok;

§ Biztosítás;

§ Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése)– közvetlen;

§ Személyi biztosíték (garancia, kezesség, idegen és saját váltó, akkreditív engedményezése ) – közvetett;

§ Engedményezés (árbevétel és követelés);

§ Ingóságok;

§ Egyéb biztosítékok.

A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99. §-a alapján:

a) Saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

b) A vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

c) A hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét

A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként.

A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel.

A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet:

a) piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára,

b) a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző piaci ára.

Piaci érték

Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet.

Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül:

- lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték;

- tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár;

- egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés.

Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja.

A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják

§ Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget.

§ Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Csoport devizakockázati levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére.

§ Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti.

A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó.

A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül: nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer, lakóingatlan esetén pedig legalább háromévente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli.

Az allokált fedezeti értéket a fentiekkel összhangban a Jelzálogbank a következők szerint határozza meg: a fedezet kiindulási értéke korrigálva a megfelelő szorzókkal (figyelembe vehetőségi korlát, devizaeltérési szorzó, lejárati eltérési szorzó stb.) és maximalizálva a kapcsolódó kitettség értékében.

Ügyletminősítés, értékvesztés

A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is.

Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). A UniCredit Csoport által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség.

Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Csoport módszertanával és az IFRS 9 standarddal a Jelzálogbank az alábbi figyelmeztető jegyeket alkalmazza:

· 30 napos késedelem.

· Kényszer-átstrukturált státusz: (Az átstrukturálást akkor tekintjük kényszerűnek (és mint ilyen, nem-teljesítési eseményt okozónak), ha a tőke, illetve kamatfizetések átstrukturálása az ügyfél megromlott pénzügyi helyzetéből adódik, és bizonyos mértékű követelés-elengedésben (tőke, kamatok vagy díjak, elcsúsztatott törlesztések) végződik, vagyis ha a hitel nettó jelenértékére az átstrukturálás negatívan hat, és az átstrukturálás nélkül az ügyfél nagy valószínűséggel nemteljesítővé vált volna. Az üzleti megfontolásból történő átstrukturálás (pl. a törlesztési ütemezésnek az ügyfél cash-flow-jával történő összehangolása) nem tekintendő nem-teljesítési jelzésnek.

· Korai figyelmeztető listán való megjelenés bizonyos feltételekkel. A monitoring tevékenységre vonatkozó szabályzatokban megjelenő korai figyelmeztető jelek kiterjednek a az MNB ajánlásban szereplő, hitelkockázat lehetséges növekedését jelző indikátorokra is.

· Speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség)

A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja:

· Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést.

· Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést.

· Stage 3 – Ebbe a portfolióba a nem teljesítő pénzügyi instrumentumok sorolódnak be. Ezen pénzügyi instrumentumokra a Bank az IFRS 9 standardnak megfelelően az élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést.

A fenti három stage kategórián túl a Jelálzogbank a POCI eszközök közé azon vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközeit sorolja be, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem-teljesítés definíciójának.) A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor értékvesztéssel (élettartamra számított várható veszteséggel) csökkentett értéken kerülnek megjelenítésre és a továbbiakban amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazásával. A követő értékelés során az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg a Bank az eredményben a POCI eszközök értékvesztés miatti nyereségeként vagy veszteségeként.

Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik.

Nemteljesítés fogalma

A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik:

(a) A Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében;

(b) Az ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben határozta meg:

- Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

- Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 500 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

Késedelmes napok számítása

Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja.

A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage3 fogalmak nem térnek el egymástól.

A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

· Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás,

· Indirekt költségek figyelembe nem vétele,

· Konzervatív addonoktól való megtisztítás,

· A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC),

· Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni,

· A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni.

A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem.

Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

· Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás,

· Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás.

Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához.

A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak a ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség.

Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A Jelzálogbank az IFRS 9 PD és LGD paraméterekben az előretekintő információt úgynevezett delta paraméterek segítségével építi be. A delta paramétereket az UniCredit Csoport központilag, úgynevezett Satellite modellek segítségével számítja és helyi szinten, a kapott delta paramétereket PD paraméter esetén a mögöttes default rátán, míg az LGD paraméter esetén a mögöttes megtérülési rátán kell alkalmazni. A UniCredit Csoport által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba. A Bank összesen három szcenáriót alkalmaz, melyekhez a súlyokat az UniCredit Csoport központilag határozza meg (baseline 60%, negatív 40%, pozitív 0%).

A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok

Amennyiben a Jelzálogbank „Write-off on finacial assets” szabályzatában előírtak szerint megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a Jelzálogbank észszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését (azaz a kintlévőség behajthatatlannak minősül), a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt). Pénzügyi eszköz leírása vonatkozhat a pénzügyi eszköz egészére, vagy annak egy részére.

Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Jelzálogbank az eredményben számolja el.

Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben

A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtofejlesztési hitelportfólióját aktívan kezeli.

A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 1/2016. (III.11.) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve, és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt.

A COVID-19 moratórium 2022.12.31-el megszűnt.

A Jelzálogbank vállalati hitelei visszafizetésre kerültek.

b) Likviditási kockázat

Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.

A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy az UniCreditCsoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak.

A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a szabályzó hatóságok javaslataival összhangban működteti a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit.

Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is.

Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú finanszírozási terv és a strukturális likviditási szerkezet a Pénzügyi Kockázat Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri.

Az UniCredit csoport-szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezették és figyelemmel kísérik a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet.

2022 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen. Mindezeken felül a Jelzálogbank a csoporton belüli fedezetlen kihelyezésekre előírt követelményeket is kezelte és betartotta.

A 2021. és 2022. évre vonatkozó, eszköz-forrás likviditási kimutatás a 31. kiegészítő információban, a származtatott pénzügyi instrumentumokra vonatkozó lejárati összhang a 32. kiegészítő információban kerül bemutatásra.

c) Piaci kockázat

A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és credit spread, és hatással vannak a Jelzálogbank eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.

A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.

A Jelzálogbank az UniCredit Csoport sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza.

A belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat.

Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia.

Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását.

A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread 0,01 %-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, valamint devizaérzékenységi elemzések.

Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra.

A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 39. kiegészítő információban kerülnek bemutatásra. A 40. kiegészítő információ tartalmazza a mérlegtételek kamatátárazódásra vonatkozó adatait.

Eszköz forrás gazdálkodás

Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembe vétele az UniCredit Csoporton belül egységesen használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik.

Devizaárfolyam-kockázat

A Jelzálogbank mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Bár a Jelzálogbank ezt a kockázatot a rendelkezésre álló limiteken belül folyamatosan fedezi, bizonyos mértékű árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be.

A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 30. kiegészítő információ tartalmazza.

A CRD IV-nek / CRR-nek (Bázel III) való megfelelés

2014-től a CRDIV/CRR szabályainak való sikeres megfelelést az UniCredit csoport szinten kezelte, így főleg csoportszintű megoldásokat alkalmaz.

A Jelzálogbank tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számolja.

d) Működési kockázat

A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.

Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.

A stratégiai kockázat, az üzleti kockázat és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.

A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2008. január 1-jétől a sztenderd módszer szerint történik.

A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében az UniCredit Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Csoport által meghatározott előírások szerint, külön rendszerben kerülnek gyűjtésre.

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll – NFRCC – ülésének keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.

A UniCredit Bank Hungary Igazgatósága biztosítja, hogy:

A működési kockázat kontrolling eljárás megbízható legyen, arról teljes körű tájékoztatást adjanak és az teljes körűen kerüljön végrehajtásra a szabályozási folyamatokban és eljárásokban, különös tekintettel a megfelelőségre és az eredményességre;
A Jelzálogbank egyes területein belül kerüljenek kijelölésre működési kockázatkezelő managerek, akik megfelelő támogatást kapnak feladataik ellátásához;
Az illetékes bizottságok – a Nem-pénzügyi Kockázatkezelés támogatásával – legyenek tájékoztatva a kockázati profilok és a kockázati kitettség változásairól,

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért, ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért.

A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság a felelős.

A Bizottság keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok szabályozzák.

A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatkezelési Munkacsoport. A Munkacsoport által megvitatott témák és javaslatok képezik a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság, valamint a Belső Kontroll Üzleti Bizottság elé terjesztendő anyagok alapját is.

A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért, évente egyszer. A Belső Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is.

A centralizált Nem-pénzügyi Kockázatkezelés működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divízionális és adminisztratív) működési kockázatkezelő managerek folytatnak

5 Értékelés és döntéshozatal

Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják.

a) Hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés

Az amortizált értéken nyilvántartott eszközök és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök a Főbb számviteli elvek 3.3.1 és a Kockázatkezelési politika 4.(a) pontjában leírtak alapján értékvesztés tekintetében megvizsgálásra kerülnek.

b) Valós érték meghatározása

Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három szintet tartalmazza:

· 1. szint – aktív piacokon jegyzett árak (módosítás nélkül), megegyező pénzügyi abeszközökre, vagy kötelezettségekre;

· 2. szint – nem jegyzett árak, melyek megfigyelhetők az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében akár közvetlenül (pl. nem-aktív piacokon megfigyelt árak), vagy közvetetten (pl. hasonló eszközökre vagy kötelezettségekre megfigyelt árakból származtatva);

· 3. szint – olyan inputok az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (megfigyelhetetlen inputok).

A pénzügyi instrumentumok besorolását a 35. kiegészítő információ ismerteti.

A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték értékelési tartalékkal, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet.

A hitelek és betétek valós értékelésénél alkalmazott eljárások a 35. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre.

Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t (Credit Valuation Adjustment) és FuVA-t (Funding Valuation Adjustment) könyvel. Mind a CVA és a FuVA kalkuláció központilag, az UniCredit Csoport által történik.

c) A valós érték megállapításának alapelvei

A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül megbecslésre.

A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek mellett az aktuális piaci feltételek és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne.

A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva.

A Jelzálogbank a hitelek valós értékelésénél az SPPI teszten megbukott teljesítő és nem teljesítő ügyletek esetében az egyedileg számolt valós értékeket alkalmazza, míg az SPPI teszten átment teljesítő és nem teljesítő hitelek esetén a könyv szerinti értéket tekinti valós értéknek.

A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC termék (pl. CDO – collaterized debt obligation, SIV – structured investment vehicle).

A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait.

6 Gazdaságvédelmi intézkedések hatása az éves beszámolóra

A 2022-es évre továbbra is jelentős hatást gyakorolt a 2020-as évben indult koronavírus világjárvány.

Magyarország Kormánya a 2022. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek nagyobb részét, valamint az eszköztárát további intézkedésekkel bővítette. A Jelzálogbank számára legjelentősebb hatással járó intézkedések az alábbiak voltak:

· fizetési moratóriumok és a hosszabbításai;

· kamatstop a banki hitelek meghatározott köre tekintetében;

· extraprofit adó.

6.1 Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbítások

6.1.1. Áttekintés

A bankszektort közvetlenül érintő, célzott intézkedésként bevezetett hiteltörlesztési moratórium általános jellemzői az alábbiak:

· A fizetési moratórium csak 2020. március 18-ig megkötött hitel- és kölcsönszerződések alapján már folyósított kölcsönökre alkalmazható.

· Az adós a szerződésből fakadó tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségére fizetési haladékot kap.

· A szerződés futamideje a fizetési moratóriumban töltött idővel meghosszabbodik.

· Az adós tőketartozása nem növekedhet a fizetési moratórium alatt nem teljesített kamat összegével.

· A fizetési moratóriumban töltött idő alatt felhalmozott kamat a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, egyenlő részletekben kerül visszafizetésre úgy, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a felhalmozott kamat megfizetéséből fakadó részlet együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztések összegét.

· A rendelet által keletkeztetett szerződésmódosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni.

A fizetési moratórium első fázisa (Moratórium 1) 2020. március 18-tól 2020. december 31-ig volt érvényben (A kapcsolódó kormány rendeletek: 47/2020. (III.18.) Korm. Rendelet, 62/2020. (III.24.) Korm. Rendelet). E szakaszban a moratórium automatikusan vonatkozott minden 2020. március 18-ig megkötött hitel- és kölcsönszerződés alapján már folyósított kölcsönre, valamint az adósok tetszőlegesen ki- és beléphettek a fizetési moratóriumba.

A fizetési moratóriumot a Kormány a 2020. évi CVII. törvénnyel, valamint az azt módosító 637/2020. (XII.22). Korm. Rendelettel lényegében változatlan feltételekkel hosszabbította meg 2021. június 30-ig azzal a kiegészítéssel, hogy aki a Moratórium 1-ben 2020. december 31-ével nem vesz részt (opt-outban van), úgy rá a hosszabbítás (Továbbiakban: „moratórium 2” vagy „Moratórium 2”) nem érvényes automatikusan, hanem külön igényelnie kell az újbóli részvételt a hitelnyújtótól.

2021 folyamán a fizetési moratórium többszöri általános hosszabbítására került sor 2021. október 31-ig, majd a Kormány a korábbi törvény és rendeletek alapján fennálló fizetési moratóriumot az 536/2021. (IX.15.) és az 537/2021. (IX.15.) kormányrendelettel 2021. szeptember 15-én úgy módosította, hogy a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok, valamint vállalkozások körére vonatkozóan 2022. június 30-áig meghosszabbította (továbbiakban: „moratórium 3”, vagy „Moratórium 3”). A Moratórium 3 lényeges eltérése a korábban fennálló fizetési moratóriumoktól, hogy a Moratórium 3-ban való részvétel nem tekinthető automatikusnak, hanem csak azon adósok számára érhető el, akik azt a rendeletben foglalt határidőig a Jelzálogbanknál kérvényezik. A fizetési moratórium a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok és vállalkozások körébe nem tartozó adósok számára 2021. október 31-ével véget ért.

A Kormány a 216/2022. (VI.17.) Kormány rendelettel további félévvel, 2022. december 31-ig meghosszabbította a fentiekben részletesen ismertetett moratórium hatályát. A 2022. év végéig meghosszabbított moratóriumba való belépési szándékot július végéig jelezhették a jogosult ügyfelek (továbbiakban „Moratórium 4”).

Az általános fizetési moratórium további hosszabbítására nem került sor, így az a Moratórium 4-ben részt vevő ügyfelek számára is véget ért 2022. december 31-én.

A Jelzálogbank a fizetési moratóriumok esetén általános gyakorlata szerint a rendelet alapján minden érintett hitelnél elvégezte az alaprendszerekben a fizetési moratórium beállítását, a törlesztő részletek beszedése tehát felfüggesztésre került, a hiteleken a kamatelszámolás azonban továbbra is érvényben maradt, ám ez a kamat a rendelettel összhangban nem vált a tőketartozás részévé, hanem elkülönített kamatkövetelésként szerepel a banki nyilvántartásokban.

Az eredménykimutatásokban szereplő nettó kamatbevételek tehát tartalmazzák a fizetési moratóriummal élő adósok kölcsöneinek járó, de a fizetési moratórium miatt be nem szedett kamatát. A pénzügyi helyzet kimutatás ugyanezt a kamat összeget az ügyfélkövetelések bruttó értékének részeként tartalmazza.

A Jelzálogbank a Moratórium 1 rendelet hatályba lépését követően figyelemmel kísérte az ügyfelek magatartását, valamint figyelembe vette az ügyfelek által adott nyilatkozatokat, és amennyiben akár ráutaló magatartás alapján, akár adott nyilatkozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ügyfél az eredeti szerződés szerint szeretett volna törleszteni, az ügyfelet kiléptette a fizetési moratóriumból és visszaállította az eredeti ütemezés szerinti fizetési ütemtervet.

A kiléptetés történhetett visszamenőlegesen, valamint prospektíven is. Előbbi esetben nem képződött a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamat, míg utóbbi esetben igen. A felhalmozott kamat nyilvántartása ezesetben megegyezett a fizetési moratóriumban lévő hitelek kamatának nyilvántartásával.

Előtörlesztés esetén az ügyfél a fizetési moratóriumban töltött idő alatt meg nem fizetett kamatot törleszti először, az eredeti szerződés szerinti tőke- és kamattartozásának csökkentésére csak a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett kamat elszámolása után került sor.

A Moratórium 2, 3, 4 során a Jelzálogbank a nyilvántartásokban a Moratórium 1 kapcsán fentebb részletezett megoldáshoz hasonlóan járt el, azzal a kiegészítéssel, hogy:

· A Moratórium 3-ra nem jogosult, valamint jogosult, de azt nyilatkozat hiányában igénybe nem vevő ügyfelek esetén a nyilvántartásokban megtörtént a tartozások visszafizetési ütemtervének a törvénnyel és a rendeletekkel összhangban történő

újraszámítása. Ennek következtében az érintett ügyletkör futamideje átlagosan néhány hónappal hosszabbodott, valamint a visszafizetési ütemterv részeként beállításra kerültek a moratóriumban felhalmozott kamatokra vonatkozó dátumok és összegek (a kamattartozás úgynevezett „porlasztása”).

· A Jelzálogbank követelései között hitelkártya és folyószámla instrumentumokból fakadó követelések nem szerepelnek, így az ezen instrumentumokra vonatkozó átszámítási kötelezettség a Jelzálogbankot nem érintette.

· 2021. novemberétől a fizetési moratóriumba történő automatikus be- és kiléptetés a rendelet előírásaival összhangban felfüggesztésre került.

2022. végével minden esetben megtörtént a tartozások visszafizetési ütemtervének a jogszabályokkal összhangban történő újraszámítása.

6.1.2 Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbításainak pénzügyi helyzet kimutatás egyes elemeire gyakorolt hatásai.

6.1.2.1 Ügyfélkövetelések

Az ügyfélkövetelések kapcsán a Magyarország Kormánya által elrendelt fizetési moratóriumot a Jelzálogbank is alkalmazza, a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozott kamat moratórium lejártát követő visszafizetési vonatkozásában esetenként a törvényben és rendeletben foglaltaknál megengedőbb feltételek mellett.

A Jelzálogbank a Moratórium előírásai alá tartozóan folyósított kölcsönök kapcsán foganatosított szerződésmódosításokat az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási eseménynek tekinti.

Az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási veszteséget ugyanakkor abban a beszámolási időszakban kell elszámolni, amelyben a szerződésmódosítás megtörtént.

A hitelek hátralévő futamideje alatt a megnövekedett kamatamortizáción keresztül a kamatbevételben visszaforduló szerződésmódosítási veszteséget a Jelzálogbank 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben nem a végleges, szerződésmódosítás következtében beálló jövőbeli cash-flowk alapján határozta meg, mivel azok olyan paraméterektől függtek, amelyek a beszámoló készítés időpontjáig nem voltak ismertek. Ilyen legfőbb változó a felhalmozott kamattömeg összege, amely ugyanakkor közvetlenül függ a moratórium lejártakor fennálló kamatkörnyezettől, valamint annak a moratórium ideje alatt bekövetkező változásaitól, továbbá attól, hogy mely ügylet pontosan mennyit időt tölt a fizetési moratóriumban. Szintén ilyen, ismeretlen változó a futamidő szükséges megnövekedése hónapokban kifejezve, ami annak érdekében szükséges, hogy a Moratórium 1 rendeletben foglalt, és Moratórium 2-re, 3-ra és 4-re ugyanúgy alkalmazandó, moratórium lejártát követő törlesztő részlet összegére vonatkozó feltételnek a Jelzálogbank eleget tudjon tenni. E feltételt a 62/2020. Korm. rendelet 2. § (3) fogalmazza meg: „a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét”.

Ennek alapján a Jelzálogbank a 2021. és a 2022. évről szóló éves beszámolójában a szerződésmódosítási veszteséget szignifikáns becslésen alapuló modell alapján határozta meg. A modell azon változók meghatározását célozza meg, amelyek a szerződésmódosítási veszteséget determinálják. A modell alapelvei a következők:

· A modell meghatározott (havi) rendszerességgel módszertani szempontból felülvizsgálatra kerül, valamint eredményében is figyelembevételre kerülnek az aktuális információk, státuszok.

· A modell minden egyes, moratóriumban való részvételre jogosult kölcsönügylet esetén meghatározza az aktuális tőketartozás, az aktuális, illetve becsült ügyleti kamatláb, valamint a fizetési moratórium végéig hátralévő idő alapján a fizetési moratórium lejártáig felhalmozódó kamatmennyiséget.

· A modell a kölcsönügylet aktuális státusza (pl. moratóriumban van, opt-outban van) alapján a kiszámolt kamatmennyiséghez egy valószínűségi értéket rendel százalékban kifejezve, amely megfogalmazza, hogy a fizetési moratóriumban szerzett tapasztalatok, valamint jövőre vonatkozó várakozások alapján a fizetési moratóriumba való be- és kilépések gyakorisága alapján egy adott kölcsönügylet a teljes elméleti felhalmozható kamatmennyiség mekkora részét fogja ténylegesen felhalmozni.

· Az elméleti felhalmozható kamatmennyiség és a hozzárendelt valószínűség alapján meghatározásra kerül a „gyakorlati” felhalmozott kamatmennyiség az egyedi kölcsönügyletek szintjén.

· A hátralévő futamidő, a kamatláb és a felhalmozott kamatnak a fennálló tőkére vetített aránya alapján meghatározásra kerül szimulációval meghatározott paramétertábla alapján, hogy az egyedi kölcsönügylet lejárata további hány hónappal hosszabbodik a rendelet előírásainak tiszteletben tartásával.

· Az ügyletenként becsült szerződésmódosítási veszteség az új futamidőig egyenletes ütemben visszatörlesztett felhalmozott kamat elméleti cash-flowjának jelenértéke és ugyanezen kamat nominális értéke különbözeteként kerül meghatározásra.

· Az ügylet fizetési moratórium miatti fizetési ütemtervének időbeli eltolása – amely a futamidő hosszabbodásával valósul meg a gyakorlatban – önmagában nem jár jelenérték-változással, mivel a fizetési moratóriumban lévő fennálló tőkére kamat továbbra is felszámítható, és ez a felhalmozott kamat kompenzálja azt a veszteséget, ami a fizetési moratórium e jellemzőjének hiányában az időbeli eltolásból származna. Jelenérték veszteség abból származik, hogy a felhalmozott kamat sem egy összegben válik esedékessé a fizetési moratórium végetértekor, hanem részletekben szedhető csak be az ügyfelektől.

A modell alapján számolt szerződésmódosítási veszteség a pénzüyi helyzet kimutatásban az ügyfélkövetelések könyv szerinti értékét csökkentő tételként szerepel. A szerződésmódosítási veszteség az eredménykimutatásban szerződésmódosítási veszteségként jelenik meg az értékvesztések között. A számított szerződésmódosítási veszteség nincs elhatárolva az egyes évek között, mivel az IFRS 9 alapján ez nem engedélyezett. A szerződésmódosítási veszteség a hitelek hátralévő futamideje alatt a

megemelkedett, effektív kamatláb módszerrel számolt kamatbevétel részeként fordul vissza.

Az elszámolt szerződésmódosítási veszteség különösen az alkalmazott valószínűségi százalékok vonatkozásában tartalmaz jelentős management becsléseket, így a tényleges értéke az elszámolt összegtől eltérhet, mikor ismertté válnak a tényleges, fizetési moratórium után érvényes visszafizetési ütemtervek.

A Jelzálogbank a valószínűségi százalékok meghatározása során konzervatív megközelítést alkalmazott, azaz egyszerre épített a fizetési moratórium 2020. március 18-i hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokra, viselkedési mintákra, valamint figyelembe vette azt is, hogy a korlátozó intézkedések folyamatos fenntartása kapcsán az ügyfelek fizetési képességeiben olyan negatív irányú változás is beállhat, amely az opt-outban lévő ügyletek esetén a tapasztalati értéknél nagyobb arányban eredményezheti a fizetési moratórium igénybevételét.

A szerződésmódosítási veszteség kiszámítására alkalmazott modell szükségképpen korlátozottan alkalmas csak a valós hatás megbecsülésére, ugyanakkor a modellbe épített feltételezések a vezetőség legjobb becslését tükrözik.

A 2022-és és a 2021-es év folyamán a Jelzálogbank a modellben figyelembe vette a fizetési moratórium meghosszabbításait. A fizetési moratórium meghosszabbítása a modell által számított szerződésmódosítási veszteség növekedését okozta. Ezzel ellentétes hatást gyakorolt a számított értékre az ügyfelek fokozatos kilépése a fizetési moratóriumból.

A Jelzálogbank a modellben a Moratórium 1, 2, 3 és 4 gyakorlati megszakítás nélküli folytonossága miatt nem tudja a modell által számított szerződésmódosítási veszteséget felosztani aszerint, hogy abból mekkora összeg melyik moratóriumi változás miatt következik be. Ennek oka többek között az is, hogy a végleges visszafizetési ütemtervek továbbra is csak akkor válnak ismertté, amikor az ügyfél az adott szerződés vonatkozásában visszavonhatatlanul kilép a fizetési moratóriumból, vagy a fizetési moratórium számára a jogszabály által véget ér.

A 2022. és 2021. év eredménykimutatásában szerződésmódosítási veszteségként elszámolt összeg tehát alapvetően tartalmazza a Moratórium 3-ban és Moratórium 4-ben azok lejáratáig bennmaradó ügyletállományra vonatkozó modell szerinti becslés megváltozását. 2021-ben a szerződésmódosítási veszteség tartalmazza a fizetési moratóriumból 2021. október 31-ével a jogszabály erejénél fogva, vagy nyilatkozat hiányában kilépő ügyletállomány esetén a modell szerinti becslés és a végleges visszafizetési ütemtervek ismeretében számolt tényleges szerződésmódosítási veszteség hatás közötti eltérést („becslési pontatlanság”), 2022-ben pedig a fennmaradó, fizetési moratóriumban 2022 folyamán is részt vevő állományra számolt tényleges szerződésmódosítási veszteség és a modell szerinti becslés közötti eltérés is megjelenik a szerződésmódosítási veszteségben az eredménykimutatásban az intézkedések 2022. december végi lejárata miatt.

6.1.2.2 Pénzügyi instrumentumok értékvesztése

A fizetési moratóriumok pénzügyi instrumentumok állományára és értékvesztésére gyakorolt hatása a következő táblázatokban került összefoglalásra.

A hiteltörlesztési moratóriumra résztvevő, de abból önkéntesen vagy törvény erejénél fogva kilépett kitettségek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza 2022. december 31-én:

2022. december 31.	Teljesítő Stage 1	Teljesítő Stage 2	Nem teljesítő Stage 3	Összesen
- Háztartások bruttó könyv szerinti érték	508	829	395	1,732
- Nem pénzügyi vállalatok bruttó könyv szerinti érték	-	-	-	-
Bruttó könyv szerinti érték összesen	508	829	395	1,732
- Háztartások értékvesztés	(4)	(32)	(268)	(304)
- Nem pénzügyi vállalatok értékvesztés	-	-	-	-
Értékvesztés összesen	(4)	(32)	(268)	(304)
- Háztartások nettó könyv szerinti érték	504	797	127	1,428
- Nem pénzügyi vállalatok nettó könyv szerinti érték	-	-	-	-
Nettó könyv szerinti érték összesen	504	797	127	1,428

A hiteltörlesztési moratóriumra résztvevő, de abból önkéntesen vagy törvény erejénél fogva kilépett kitettségek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza 2021. december 31-én:

2021. december 31.	Teljesítő Stage 1	Teljesítő Stage 2	Nem teljesítő Stage 3	Összesen
- Háztartások bruttó könyv szerinti érték	210	1,897	302	2,409
- Nem pénzügyi vállalatok bruttó könyv szerinti érték	-	-	-	-
Bruttó könyv szerinti érték összesen	210	1,897	302	2,409
- Háztartások értékvesztés	(2)	(93)	(196)	(291)
- Nem pénzügyi vállalatok értékvesztés	-	-	-	-
Értékvesztés összesen	(2)	(93)	(196)	(291)
- Háztartások nettó könyv szerinti érték	208	1,804	106	2,118
- Nem pénzügyi vállalatok nettó könyv szerinti érték	-	-	-	-
Nettó könyv szerinti érték összesen	208	1,804	106	2,118

6.2 Kamatstop

A Kormány 2021. december 24-én az 782/2021. Korm. rendelet keretében kamatstopot vezetett be a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre. A rendelet értelmében a hatálya alá tartozó hitelek referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-ét követő vagy megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál.

2022. júniusában a Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel félévvel meghosszabbította a kamatstop hatályát 2022. december 31-ig.

2022. október 15-én újabb kamatstop kiterjesztő rendelkezések léptek hatályba a 390/2022. (X.14) Kormány rendelet nyomán. Egyrészt a kamatstop hatálya további félévvel, 2023. június végéig meghosszabbításra került. Másrészt a kamatstop rendelkezéseit 2022. november 1-jétől alkalmazni kell a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is. A jogszabály az alkalmazott referencia kamatláb mértékét a 2021. október 27. napján érvényes értéken maximalizálja.

Végül a Kormány a 415/2022. (X.26.) Kormányrendelettel a kamatstop intézkedést a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adósok referencia-kamatlábhoz kötött hitel- és kölcsönszerződéseire is kiterjesztette 2022. november 15-étől 2023. június végéig. Ezen ügyletkör esetén a jogszabály az alkalmazott referencia-kamatláb mértékét a 2022. június 28-án érvényes értéken maximalizálja.

A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő átmeneti csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti, mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi.

A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendeletek szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a 2022. és 2021. pénzügyi években az hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés soron. Az eredeti, módosítás nélküli nettó jelenérték számítása során a Jelzálogbank a kamatstop időtartamára vonatkozóan a referencia-kamatláb alakulására vonatkozóan feltételezésekkel élt.

A számítások eredményeként előálló szerződésmódosítási veszteség összegek az intézkedések bevezetésekor elszámolásra kerülnek, a veszteség értéke a fizetési moratóriumoktól eltérően nem kerül felülvizsgálatra az intézkedések időtartama alatt, mivel a fizetési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a szerződésmódosítás utáni pénzáramok ismertek, nem tartalmaznak bizonytalanságot. Ennek következtében az intézkedések bevezetésekor elszámolt szerződésmódosítási veszteségek az intézkedések időtartama alatt megnövekedett kamateredményen keresztül kerülnek visszaforgatásra az eredménykimutatásban. Az év végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség az ügyfélkövetelések bruttó értékét csökkenti.

6.3 A hiteltörlesztési moratóriumok és a kamatstop rendeletek hatása a Bank eredménykimutatására

Tétel megnevezése	2022	2021
Moratóriumban (1-4) lévő hitelek után elszámolt módosítások veszteségei	-	(1)
Agrár moratóriumban lévő hitelek után elszámolt módosítások vesztesége	-	-
Kamatstoppal összefüggésben elszámolt módosítási veszteségek	(205)	(31)
Összesen:	(205)	(32)

6.4 A járvánnyal és járványt követő gazdasági helyzettel összefüggésben bevezetett külön adók

6.4.1. Extraprofit adó

A 197/2022. (VI.4.) Kormány rendelet keretében az államháztartás egyensúlyának megőrzése céljából egy új átmeneti adónem – extraprofit adó néven – került bevezetésre.

A hitelintézetek esetében a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény alapján az adóévet megelőző éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022. évben 10 %, míg 2023. évben 8 %.

Ennek megfelelően a Jelzálogbankot 2022. évben 370 millió forint adófizetési kötelezettség terheli, melyet az általános működési költségek között jelenít meg.

7 Nettó kamatbevétel

Kamat és kamatjellegű bevételek	2022	2021
Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek
Egyéb hitelintézetektől származó kamatbevételek	15,392	6,428
Ügyfelektől származó kamatbevételek	490	368
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele	357	394
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele	2,669	595
Összesen:	18,908	7,785
Egyéb kamatbevételek
Fedezeti célú ügyletek kamatbevétele	4,284	1,386
Összesen:	4,284	1,386
Kamatbevételek összesen:	23,192	9,171

Kamatráfordítások és kamatjellegű kiadások	2022	2021
Bankoknak fizetett kamatok	(3,087)	(663)
Fedezeti célú derivatívák kamatráfordítása	(12,151)	(1,054)
Ügyfeleknek fizetett kamatok	(2)	1
Kibocsátott kötvények után fizetett kamatok	(6,904)	(4,470)
Összesen:	(22,144)	(6,186)
Nettó kamatbevétel	1,048	2,985

8 Nettó jutalékráfordítás

Jutalékbevételek	2022	2021
Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai	-	-
Összesen:	-	-

Jutalékráfordítások	2022	2021
Pénzügyi garanciák díjai	(306)	(315)
Letétkezelési szolgáltatás díjai	(28)	(24)
Jelzáloglevél kibocsátás díjai	(129)	(79)
Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai	(3)	(4)
Összesen:	(466)	(422)
Nettó jutalékbevétel/(ráfordítás)	(466)	(422)

A pénzügyi garanciák díjai az UniCredit Bank Hungary Zrt és a Jelzálogbank között kötött kezességvállalási szerződés alapján kerültek megfizetésre.

9 Nettó kereskedési eredmény

Megnevezés	2022	2021
Devizaeredmény, nettó	14	-
Összesen:	14	-

10 Fedezeti elszámolások nettó eredménye

Megnevezés	2022	2021
Fedezeti IRS ügyletek és a fedezett instrumentumok valós érték változásának nettó eredménye	496	171
Fedezeti derivatív ügyletek – CVA, FUVA, FVA – eredménye	542	245
Összesen:	1,038	416

11 Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye

Bevétel	2022	2021
Eredménnyel szemben, valós értéken értékelt eszközök nyeresége	3,780	-
Kibocsátott értékpapír nyeresége	-	675
Összesen:	3,780	675

Ráfordítás	2022	2021
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapír eladási vesztesége	(3,784)	-
Kibocsátott értékpapír vesztesége	-	(455)
Összesen:	(3,784)	(455)
Nettó nyereség/(veszteség) egyéb pénzügyi eszközökből	(4)	220

A Jelzálogbank saját kibocsátású jelzálogleveleit kizárólag abból a célből vásárolja vissza, hogy lehetővé tegye a tervezett új kibocsátásokat fedezeti szempontból.

12 Bérek és személyi jellegű kifizetések

Megnevezés	2022	2021
Bérek és személyi jellegű kifizetések	(83)	(81)
Társadalombiztosítási hozzájárulás	(5)	(6)
Egyéb munkavállalói juttatások	(1)	4
Összesem:	(89)	(83)

Dolgozói létszám 2022. december 31-én 2 fő (2021: 2 fő). (A részmunkaidős dolgozók tört számként is szerepelhetnek.)

13 Általános működési költségek

Megnevezés	2022	2021
Adók	(33)	(90)
Banki különadó	(80)	(74)
Felügyeleti és tagsági díjak	(44)	(67)
Bérleti díjak és üzemeltetési költségek	(7)	(6)
Számítástechnikai költség	(51)	(52)
Extraprofit különadó	(370)	-
Audit díjak	(73)	(55)
Kiszervezett szolgáltatás díja	(107)	(107)
Egyéb adminisztratív költségek	(29)	(42)
Összesen:	(794)	(493)

A KPMG 2022. évben felszámított könyvvizsgálati és egyéb szolgáltatásainak díjai az alábbiak szerint alakultak (díjak nettó összegben értendők):

- Könyvvizsgálati szolgáltatások díja 8.8 millió Forint (2021-ben a Deloitte által: 11,3 millió Forint),

- Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások díja 0 millió Forint (2021: 0 millió Forint).

14 Egyéb eredmény

Egyéb bevételek	2022	2021
Elévült kötelezettség bevétele	64	-
Összesen:	64	-

Egyéb ráfordítások	2022	2021
Egyéb	(4)	(6)
Összesem:	(4)	(6)
Egyéb eredmény	60	(6)

15 Adózás

Az adófizetési kötelezettséget a Jelzálogbank az adójogszabályoknak megfelelően állapítja meg az egyedi pézügyi kimutatásaiban eredménye alapján. A társasági adó kulcsa 9%. Nyereségadóként kizárólag a társasági adó kerül bemutatásra a Jelzálogbank éves beszámolójában.

A Jelzálogbank az IAS 12 alapján a tényleges adóköveteléseit és tényleges adókötelezettségeit egymással szemben elszámolhatja.

Éves adókötelezettség	2022	2021
Tárgyévi társasági adó	64	244
Korábbi időszakot érintő	-	(1)
Összesen:	64	243
Halasztott adó	1	(1)
Az eredménykimutatásban szereplő összes adókötelezettség	65	242

A tényleges adókulcsok levezetése	2022	2022	2021	2021
	(%)	(Millió Ft)	(%)	(Millió Ft)
Adózás előtti eredmény		725		2,686
Társasági adó a hazai társasági adókulccsal számítva	9.0	65	9.0	242
Korábbi évek revíziója	-	-	-	(1)
Adóalapot növelő/csökkentő tételek adóhatása és egyéb hatás	-	-	-	1
Összesen:	9.0	65	9.0	242

	2022			2021
Adózással kapcsolatos egyenlegek	Eszközök	Kötelezettségek	Nettó	Eszközök	Kötelezettségek	Nettó
Aktuális adó eszközök / (kötelezettségek)	123	-	123	-	(63)	(63)
Halasztott adó eszközök/kötelezettségek
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok	-	(17)	(17)	-	(6)	(6)
Adóalapot növelő/csökkentő tételek hatása	1	-	1	2	-	2
Nettósítás hatása	(1)	1	-	(2)	2	-
Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen	-	(16)	(16)	-	(4)	(4)
Adó eszközök/(kötelezettségek) összesen	123	(16)	107	-	(67)	(67)

Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2022	Nyitó egyenleg	Eredménnyel szemben elszámolt	Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt	Záró egyenleg
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok	(6)	-	(11)	(17)
A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása	2	(1)	-	1
Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen	(4)	(1)	(11)	(16)

Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2021	Nyitó egyenleg	Eredménnyel szemben elszámolt	Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt	Záró egyenleg
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok	(38)	-	32	(6)
A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása	1	1	-	2
Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen	(37)	1	32	(4)

16 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

Megnevezés	2022	2021
Nostro számlák egyenlege egyéb bankokkal	6,097	326
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek után elszámolt értékvesztés	(4)	-
Összesen:	6,093	326

17 Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok

Kockázatkezelési célra tartott származékos ügyletek (eszközök)	2022	2021
Kamatkockázati fedezeti ügyletek	6,233	1,947
Értékelési különbözetek	(150)	(44)
Összesen:	6,083	1,903

Kockázatkezelési célra tartott származékos ügyletek (kötelezettségek)	2022	2021
Kamatkockázati fedezeti ügyletek	38,789	14,996
Értékelési különbözetek	(969)	(322)
Összesen:	37,820	14,674

A fedezeti ügyletekről további részletek a 34. sz. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre. A Jelzálogbank él az IFRS 9 7.2.21 bekezdésében leírt lehetőséggel, miszerint a fedezeti számvitel tekintetében továbbra is az IAS 39 előírásait alkalmazza.

18 Banki kihelyezések

Megnevezés	2022	2021
Nostro számlák egyenlege egyéb bankokkal	-	-
Jelzálogfedezetű hitelből fakadó követelések és egyéb kihelyezések egyéb hitelintézetekkel szemben amortizált bekerülési értéken értékelt	288,489	205,019
Egyéb banki kihelyezés értékvesztése	(152)	(194)
Összesen:	288,337	204,825

A Jelzálogbank fő tevékenységi köre a kereskedelmi bankok jelzálogfedezeten alpuló refinanszírozási igényének biztosítása, amely igényt elsősorban a Magyar Nemzeti Bank által bevezett felügyeleti mutató, a Jelzáloghitel-fedezeti Megfelelési Mutató (JMM) előírt szintjének való megfelelés hozza létre. A Jelzálogbank a banki kihelyezések között mutatja be a refinanszírozott hitelállományokból származó, többnyire a kibocsátott jelzáloglevelek fedezeti pooljába tartozó követeléseket.

A követelésekről további információ kerül bemutatásra a 37. kiegészítő információban.

19 Ügyfél kihelyezések

Megnevezés	2022	2021
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések	2,876	4,244
Ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés	(274)	(243)
Összesen:	2,602	4,001

A hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni követeléseit alapvetően a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékeli.

Iparági Bontás:

Megnevezés	2022	%	2021	%
Magánügyfelek finanszírozása	2,828	98.34	4,124	97.18
Mezőgazdaság	48	1.66	120	2.82
Összesen	2,876	100.00	4,244	100.00

Az iparági bontás az értékvesztések nélküli bruttó állományokat mutatja be.

Az ügyfelekkel szembeni követelésekről további információ kerül bemutatásra a 37. kiegészítő információban.

20 Befektetési célú értékpapírok

Befektetési célú, egyéb átfogó eredménnyel

szemben, valós értéken értékelt értékpapírok

2022

2021

Államkötvények

3,517

20,695

Összesen:

3,517

20,695

Befektetési célú, amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok	2022	2021
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok	39,410	29,115
Értékvesztés	(5)	(6)
Összesen:	39,405	29,109
Befektetési célú értékpapírok összesen	42,922	49,804

Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok piaci értéke 2022. december 31-én 39,437 millió Forint volt (2021: 29,583 millió Forint). 2022. és 2021. évek során nem történt eladás az amortizált bekeresülési értéken értékelt értékpapírokból.

21 Immateriális javak

Immateriális javak mozgástáblája

2022	Bekerülési érték év elején	Nyitó halmozott értékcsökkenés	Növekedés	Csökkenés nettó értéken	Egyéb mozgás	Tárgyévi Értékcsökkenés	Záró könyv szerinti érték
Szoftverek	734	(729)	5	-	-	(1)	9
Egyéb immateriális eszközök	-	-	-	-	-	-	-
Összesen	734	(729)	5	-	-	(1)	9

2021
Szoftverek	734	(728)	-	-	-	(1)	5
Egyéb immateriális eszközök	-	-	-	-	-	-	-
Összesen	734	(728)	-	-	-	(1)	5

22 Egyéb eszközök

Megnevezés	2022	2021
Vevő követelések, fizetett előlegek és egyéb követelések	63	40
Elhatárolások	172	58
Követelések Államkincstárral szemben	185	225
Összesen:	420	323
Egyéb követelés után képzett értékvesztés	-	-
Összesen:	420	323

Az Államkincstárral szembeni követelések a támogatott hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásokból származó követelést testesítik meg.

23 Pénzintézeti források

Megnevezés	2022	2021
Egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek	72,176	48,916
Összesen:	72,176	48,916

A Jelzálogbank minden fizetési kötelezettségének időben eleget tett.

24 Ügyfélforrások

Megnevezés	2022	2021
Útonlévő pénzeszközök, elszámolási számlák	164	186
Összesen:	164	186

A fenti egyenlegek tartalmazzák az ügyfelek függőszámláit. Az ügyfelek függőszámláin szereplő összegek a normál üzletmenet során végzett ügyfélügyletekből származnak, melyek ezek elszámolásáig, illetve lezárásáig függő számlán vannak. Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván.

25 Kibocsátott kötvények

Megnevezés	2022	2021
Jelzáloglevelek	215,609	174,331
Összesen:	215,609	174,331

A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank részben fedezeti értékelési különbözettel korrigált amortizált bekerülési értéken részben valós értéken tartja nyilván.

A jelzálogbank jelzáloglevél portfóliójának alakulása 2022-ben:

A teljes jelzáloglevél portfólió (névértéken számolva) a 2021. év végi 182,62 milliárd forintos szintről 245,76 milliárd forintra nőtt 2022. év végére. A nyilvántartási érték 2022-es növekedését a fair-value hedge értékelés is befolyásolta. A portfólió teljes egészét 2022 végén magyar forintban kibocsátott, 182,88 milliárd forint névértékű fix és 62,88 milliárd forint névértékű változó kamatozású jelzáloglevelek tették ki

A periódus végén a Jelzálogbanknak hét kibocsátott jelzáloglevél sorozata volt forgalomban.

(UCJBF 2023/A, UCJBF 2024/A, UCJBF 2025/A, UCJBF 2027/A, UCJBV 2027/A, UCJBF 2028/A és UCJBG 2031/A). Fix kamatozású instrumentumok kupon kamata évi 1,75% és 3,75% között mozog, az egyetlen változó kamatozású kötvény évi kamata 3 havi BUBOR + 0,23%. Az UCJBF 2022/A sorozat 2022. október 8-án lejárt, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek.

2022-ben a bruttó jelzáloglevél kibocsátás volumene elérte a 67,91 milliárd forintot, miközben a lejáró értékpapírok állománya 4,77 milliárd forintot tett ki, visszavásárlás 2022-ben nem volt.

A kibocsátások közül egy jegyzés és két aukció célja a szükséges forrás biztosítása volt (UCJBV 2027/A), egy aukcióra az MNB „jelzáloglevél-állomány megújítása elsődleges piaci vásárlással” programjának keretében került sor (UCJBG 2031/A), míg további három jelzáloglevél aukció a támogatott forinthitel-állomány piackövető árazását célozta meg (UCJBF 2028/A).

Kibocsátott jelzáloglevelek könyv szerinti értékei és a kapcsolódó pénzmogások egyeztetése	2022	2021
Nyitó egyenleg 01.01.	174,331	218,096
Kibocsátott kötvények értékelési politikájának változása		(314)
Korrigált nyitó egyenleg 01.01.	174,331	217,782
Kötvénykibocsátásból származó pénzbefolyás (kibocsátás)	67,569	29,745
Kibocsátott kötvény visszafizetések	(5,080)	(55,790)
Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás	62,489	(26,045)
Kamat elhatárolások megváltozása	2,015	(125)
Értékelési különbözetek megváltozása	(23,226)	(17,281)
Egyéb változások összesen	(21,211)	(17,406)
Záró egyenleg 12.31.	215,609	174,331

26 Egyéb kötelezettségek

Megnevezés	2022	2021
Passzív elhatárolások	184	107
Úton lévő tételek	-	54
Egyéb adófizetési kötelezettségek	11	14
Összesen:	195	175

27 Jegyzett tőke

Megnevezés	2022	2021
Kibocsátott részvénytőke	3,000	3,000

A kibocsátott részvénytőke 3.000 darab, egyenként 1.000.000 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A kibocsátott részvények 100%-át az UniCredit Bank Hungary Zrt. birtokolja.

28 Jogi tartalékok

	Általános Tartalék	Lekötött Tartalék	Összesen
Egyenleg 2021. december 31-én	1,487	-	1,487
Átvezetés Eredménytartalékból	66	-	66
Egyenleg 2022. december 31-én	1,553	-	1,553

A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyvállalkozásokról 83. paragrafusa értelmében a tárgyévi nettó eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerinti a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre.

2022. évi nettó eredmény:	660
Tárgyévi nettó eredmény 10 %-a	66

A Jelzálogbank 2021. évi eredménye alapján 3,000 millió Ft osztalék került jóváhagyásra, a pénzügyi rendezés 2022. május 27-én megtörtént. A 2022. évi eredmény után osztalékről a tulajdonos a pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezéséig nem hoz visszavonhatatlan döntést, a 2022. évi eredmény után várhatóan kifizetésre kerülő osztalék mértékét a 43. Kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2022. december 31-re vonatkozóan a következő:

2022. december 31.	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Eredménytartalék és egyéb tartalékok	Általános tartalék	Értékelési tartalék	Lekötött tartalék	Adózott eredmény	Saját tőke összesen
Saját tőke elemek IFRS szerint	3,000	783	16,825					20,608
Egyéb átfogó jövedelem	-	-	(170)	-	170	-	-	-
Tárgyidőszaki nettó eredmény	-	-	(660)	-	-	-	660	-
Általános tartalék	-	-	(1,553)	1,553	-	-	-	-
Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint	3,000	783	14,442	1,553	170	-	660	20,608

A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2021. december 31-re vonatkozóan a következő:

2021. december 31.	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Eredménytartalék és egyéb tartalékok	Általános tartalék	Értékelési tartalék	Lekötött tartalék	Adózott eredmény	Saját tőke összesen
Saját tőke elemek IFRS szerint	3,000	783	19,050					22,833
Egyéb átfogó jövedelem	-	-	(55)	-	55	-	-	-
Tárgyidőszaki nettó eredmény	-	-	(2,444)	-	-	-	2,444	-
Általános tartalék	-	-	(1,487)	1,487	-	-	-	-
Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint	3,000	783	15,064	1,487	55	-	2,444	22,833

29 Egyéb céltartalékok

Cétartalék-változás a hitelkockázattal nem rendelkező tételeknél
Egyenleg 2021. december 31-én	5
Céltartalék nettó változása	3
Felhasználás	-
Eredmény terhére elszámolt nettó összeg	3

Egyenleg 2022. december 31-én	1
Céltartalék nettó változása	(4)
Felhasználás	-
Eredmény terhére elszámolt nettó összeg	(4)

30 Függő és jővőbeni kötelezettségek

2022. december 31-én és 2021. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel.

31 Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele

Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2022. december 31-én:

Devizanem	Eszközök	Saját tőke és kötelezettségek	Mérlegen kívüli nettó pozíció	Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid)
Euro	13,219	12,869	-	350
Svájci frank	79	9	-	70
Összes deviza:	13,298	12,878	-	420
Magyar forint	333,291	333,711	-	(420)
Összesen	346,589	346,589	-	-

Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2021. december 31-én:

Devizanem	Eszközök	Saját tőke és kötelezettségek	Mérlegen kívüli nettó pozíció	Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid)
Euro	11,968	11,809	-	159
Svájci frank	63	59	-	4
Összes deviza:	12,031	11,868	-	163
Magyar forint	249,156	249,319	-	(163)
Összesen	261,187	261,187	-	-

32 Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata

Nem derivatív eszközök 2022. december 31-én	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap- 1 év	1-5 év	5 éven túli
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	6,093	6,097	6,097	-	-	-	-
Befektetési céllal tartott értékpapírok	42,922	67,363	651	495	3,666	41,414	21,137
Hitelintézetekkel szembeni követelések	288,337	310,454	46,719	7,573	17,458	97,531	141,173
Ügyfelekkel szembeni követelések	2,602	3,167	39	121	329	1,502	1,176
Összesen:	339,954	387,081	53,506	8,189	21,453	140,447	163,486

Nem derivatív kötelezettségek 2022. december 31-én	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(72,176)	(82,293)	-	(12,888)	(18,247)	(51,158)	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	(164)	(168)	(168)	-	-	-	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	(215,609)	(302,694)	(2,682)	-	(62,433)	(141,245)	(96,334)
Összesen:	(287,949)	(385,155)	(2,850)	(12,888)	(80,680)	(192,403)	(96,334)

Származékos ügyletekből származó pénzáramlás	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Kockázatkezelés	(31,737)	(40,926)	(3,389)	(1,417)	(10,930)	(20,043)	(5,147)
Összesen:	(31,737)	(40,926)	(3,389)	(1,417)	(10,930)	(20,043)	(5,147)
Nettó (eszközök - kötelezettségek)	20,268	(39,000)	47,267	(6,116)	(70,157)	(71,999)	62,005

Nem derivatív eszközök 2021. december 31-én	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	326	326	326
Befektetési céllal tartott értékpapírok	49,804	60,436	293	-	16,972	9,205	33,966
Hitelintézetekkel szembeni követelések	204,825	271,397	3,151	2,885	17,437	99,458	148,466
Ügyfelekkel szembeni követelések	4,001	5,663	471	109	545	2,375	2,163
Ebből: fizetési moratórium alá vont lakossági kihelyezések	234	327	-	-	15	129	183
Ebből: fizetési moratórium alá vont vállalati kihelyezések	-	-	-	-	-	-	-
Összesen:	258,956	337,822	4,241	2,994	34,954	111,038	184,595

Nem derivatív kötelezettségek 2021. december 31-én	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(48,916)	(50,191)	(99)	(3,169)	(670)	(46,253)	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	(186)	(186)	(186)	-	-	-	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	(174,331)	(219,361)	-	-	(10,052)	(92,411)	(116,898)
Összesen:	(223,433)	(269,738)	(285)	(3,169)	(10,722)	(138,664)	(116,898)

Származékos ügyletekből származó pénzáramlás	Könyv szerinti érték	Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás)	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Kockázatkezelés	(12,771)	(14,749)	(362)	(264)	(2,429)	(8,895)	(2,799)
Összesen:	(236,204)	(284,487)	(647)	(3,433)	(13,151)	(147,559)	(119,697)
Nettó (eszközök - kötelezettségek)	22,752	53,335	3,594	(439)	21,803	(36,521)	64,898

33 Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók

A következő, a Jelzálogbank kamatkockázati kitettségét bemutató táblázatban a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok a lejárat szerint, míg a változó kamatozású instrumentumok a következő átárazódás időpontja szerint kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelési célra tartott derivatívák esetén a derivatívák névértéke szerepel a táblázatban.

2022. december 31.	Könyv szerinti érték	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	6,093	6,093	-	-	-	-
Hitelintézetekkel szembeni követelések	288,337	45,351	141,141	34,251	16,593	51,001
Ügyfelekkel szembeni követelések	2,602	(76)	1,750	519	319	90
Befektetési célú értékpapírok	42,922	12,357	9,965	-	14,100	6,500
Összesen:	339,954	63,725	152,856	34,770	31,012	57,591
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(72,176)	(6,656)	(13,248)	(34,470)	(17,802)	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	(164)	(164)	-	-	-	-
Kibocsátott értékpapírok	(215,609)	(16,225)	(38,940)	(47,367)	(44,344)	(68,733)
Összesen:	(287,949)	(23,045)	(52,188)	(81,837)	(62,146)	(68,733)
Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása	158,050	(79,550)	(37,500)	39,500	500	77,050
Kamatkockázati kitettség összesen:	210,055	(38,870)	63,168	(7,567)	(30,634)	65,908

2021. december 31.	Könyv szerinti érték	1 hónapon belül	1-3 hónap	3 hónap-1 év	1-5 év	5 éven túli
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	326	326	-	-	-	-
Hitelintézetekkel szembeni követelések	204,825	3,451	57,272	62,828	61,167	20,107
Ügyfelekkel szembeni követelések	4,001	(258)	2,932	912	361	54
Befektetési célú értékpapírok	49,804	14,363	-	16,509	3,688	15,244
Összesen:	258,956	17,882	60,204	80,249	65,216	35,405
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(48,916)	(108)	(48,808)	-	-	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	(186)	(186)	-	-	-	-
Kibocsátott értékpapírok	(174,331)	-	-	(4,461)	(70,513)	(99,357)
Összesen:	(223,433)	(294)	(48,808)	(4,461)	(70,513)	(99,357)
Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása	160,300	(59,800)	(33,500)	(25,000)	50,000	68,300
Kamatkockázati kitettség összesen:	195,823	(42,212)	(22,104)	50,788	44,703	4,348

A Jelzálogbank által az átárazódás számszerűsítéséhez használt elvek és módszerek részletei a 4. sz. kiegészítő információban kerültek ismertetésre.

34 Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi eszközök

Névérték lejárati bontása 2022. december 31-én

Hedging	Névérték
	2022
	3 hónapon belüli	3 hónap - 1 év	1 éven túli	Összesen
Kockázati kitettség
Kamat derivatívák
Valós érték fedezeti ügylet	-	79,000	237,100	316,100
Kamatswap (IRS)	-	79,000	237,100	316,100
kötvényt fedező IRS	-	-	41,000	41,000
átlagos fix kamat (%)	-	-	2.96	2.96
saját kibocsátású kötvényt fedező IRS	-	79,000	196,100	275,100
átlagos fix kamat (%)	-	1.84	2.25	2.13
Cash flow fedezeti ügylet	-	-	-	-
Kamatswap (IRS)	-	-	-	-
FRA	-	-	-	-
Egyéb
Összesen:		79,000	237,000	316,100
Kamat és fx derivatívák
Valós érték fedezeti ügylet
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS)	-	-	-	-
Összesen:	-	-	-	-
Fx derivatívák
Nettó befektetés fedezeti ügylet
Egyéb
Összesen:
Hitelkockázat - egyéb
Tőkekockázat - egyéb
Összesen:	-	79,000	237,000	316,100

Névérték lejárati bontása 2021. december 31-én

Hedging	Névérték
	2021
	3 hónapon belüli	3 hónap - 1 év	1 éven túli	Összesen
Kockázati kitettség
Kamat derivatívák
Valós érték fedezeti ügylet	6,000	8,000	306,600	320,600
Kamatswap (IRS)	6,000	8,000	306,600	320,600
kötvényt fedező IRS	6,000	8,000	35,000	49,000
átlagos fix kamat (%)	1.13	0.55	2.31	1.88
saját kibocsátású kötvényt fedező IRS	-	-	271,600	271,600
átlagos fix kamat (%)	-	-	2.03	2.03
Cash flow fedezeti ügylet	-	-	-	-
Kamatswap (IRS)	-	-	-	-
FRA	-	-	-	-
Egyéb
Összesen:	6,000	8,000	306,600	320,600
Kamat és fx derivatívák
Valós érték fedezeti ügylet
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS)	-	-	-	-
Összesen:	-	-	-	-
Fx derivatívák
Nettó befektetés fedezeti ügylet
Egyéb
Összesen:
Hitelkockázat - egyéb
Tőkekockázat - egyéb
Összesen:	6,000	8,000	306,600	320,600

Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi eszközök piaci értéke 2022. december 31-én:

	Valós érték		FVA		CVA		FUVA
	2022		2022		2022		2022
	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás
Kockázati kitettség
Kamatkockázat
*Valós érték fedezeti ügylet*	6,281	(38,789)	(48)	-	(107)	688	(42)	282
Kamatswap	6,281	(38,789)	(48)	-	(107)	688	(42)	282
*Cash flow fedezeti ügylet*	-	-	-	-	-	-	-	-
Kamatswap	-	-	-	-	-	-	-	-
FRA	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen:	6,281	(38,789)	(48)	-	(107)	688	(42)	282
Kamat és fx kockázat
Valós érték fedezeti ügylet	-	-	-	-	-	-	-	-
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS)	-	-	-	-	-	-	-	-
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS) fx lábának az átértékelése	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen:	-	-	-	-	-	-	-	-
Fx kockázat
Összesen:	6,281	(38,789)	(48)	-	(107)	688	(42)	282

Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi eszközök piaci értéke 2021. december 31-én:

	Valós érték		FVA		CVA		FUVA
	2021		2021		2021		2021
	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás	Eszköz	Forrás
Kockázati kitettség
Kamatkockázat
*Valós érték fedezeti ügylet*	2,059	(14,996)	(112)	-	(30)	220	(14)	102
Kamatswap	2,059	(14,996)	(112)	-	(30)	220	(14)	102
*Cash flow fedezeti ügylet*	-	-	-	-	-	-	-	-
Kamatswap	-	-	-	-	-	-	-	-
FRA	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen:	2,059	(14,996)	(112)	-	(30)	220	(14)	102
Kamat és fx kockázat
Valós érték fedezeti ügylet	-	-	-	-	-	-	-	-
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS)	-	-	-	-	-	-	-	-
Cash flow fedezeti ügylet (CCIRS) fx lábának az átértékelése	-	-	-	-	-	-	-	-
Összesen:	-	-	-	-	-	-	-	-
Fx kockázat
Összesen:	2,059	(14,996)	(112)	-	(30)	220	(14)	102

A fedezeti céllal tartott származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2022. év során.

2022 – Fedezeti céllal tartott derivatívák
A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban	A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2022-ben	Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság*	Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor
Fedezeti célú származtattot pénzügyi eszközök	3,831	(31)	Fedezeti elszámolások nettó eredménye
Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi kötelezettségek	(20,766)	527	Fedezeti elszámolások nettó eredménye

2022 – Fedezett instrumentumok
Halomozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében		A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban	A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás	A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet
Eszközök	Források
-	-	Befektetési célú értékpapírok	(3,863)	0
-	36,379	Kibocsátott kötvények	21,292	0

(*) Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. Kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő.

2021 – Fedezeti céllal tartott derivatívák
A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban	A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2021-ben	Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság*	Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor
Fedezeti célú származtattot pénzügyi eszközök	911	(1,214)	Fedezeti elszámolások nettó eredménye
Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi kötelezettségek	(15,184)	1,385	Fedezeti elszámolások nettó eredménye

2021 – Fedezett instrumentumok
Halomozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében		A fedezett instrumentum tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban	A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás	A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet
Eszközök	Források
-	-	Befektetési célú értékpapírok	(2,125)	0
-	15,087	Kibocsátott kötvények	16,569	0

35 Pénzügyi instrumentumok valós értéke

35.1. Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok – valós érték hierarchia

Az alábbi táblázatok a mérleg fordulónapon valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Az összegek a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő értékeken alapulnak.

2022.12.31.	Megjegyzés	Level 1	Level 2	Level 3	Összesen
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök	17	-	6,083	-	6,083
Kamatkockázat		-	6,083	-	6,083
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	20	3,517	-	-	3,517
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		3,517	-	-	3,517
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen		3,517	6,083	-	9,600
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek	20	-	37,820	-	37,820
Kamatkockázat		-	37,820	-	37,820
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen		-	37,820	-	37,820

2021.12.31.	Megjegyzés	Level 1	Level 2	Level 3	Összesen
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök	17	-	1,903	-	1,903
Kamatkockázat		-	1,903	-	1,903
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	20	20,695	-	-	20,695
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		20,695	-	-	20,695
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen		20,695	1,903	-	22,598
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek	20	-	14,674	-	14,674
Kamatkockázat		-	14,674	-	14,674
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen		-	14,674	-	14,674

A pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során a Jelzálogbank az alábbi értékelési technikákat és kulcs inputokat alkalmazta

Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése	Valós érték hierarchia	Értékelési technikák és kulcs inputok
Kamatswap (SC IRS)	Level 2	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A jövőbeli cash-flow-k becslése a határidős kamatláb (a jelentési periódus végére vonatkozó megfigyelhető kamatgörbékből számolva) és a kötéskori kamatláb alapján, majd azok diszkontálása. A valós érték tartalmazza mind a piaci értéket, mind a felhalmozott kamatot. A CVA és a DVA a partnerkockázat és az UniCredit saját hitelképességének valós értéket módosító hatásaként a származtatott ügyletek valós értékének részét képezik. Pénzügyi modell alapján kalkulált FVA szintén a származtatott ügyletek valós értékét módosító tényező.
Kötvények	Level 1	(Marked-to-market) piaci alapú árazás aktív piacon (pl. Reuters, Bloomberg) jegyzett árak alapján. Kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.
Jelzáloglevelek	Level 2	(Marked-to-model) modell alapú árazás a helyi jelzálogbankok által kibocsátott likvid kötvényekből összeállított görbével. Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.
Jelzáloglevelek	Level 3	(Marked-to-model) modell alapú árazás nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokra támaszkodva (pl. jelentős értékelési kiigazítás alkalmazása). Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.
Követelések hitelintézetekkel szemben	Level 2	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.
Követelések hitelintézetekkel szemben	Level 3	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).

Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése	Valós érték hierarchia	Értékelési technikák és kulcs inputok
Ügyfelekkel szembeni követelések	Level 2	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.
Ügyfelekkel szembeni követelések	Level 3	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).
Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben	Level 2	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.
Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben	Level 3	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon.
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	Level 2	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	Level 3	Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása.

35.2.1 Level 3 valós érték közzétételek – Level 3 egyeztetés

A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2022. december 31-én, sem 2021. december 31-én, sem a 2021-es és a 2022-es év folyamán.

35.2.2 Level 3 valós érték meghatározásához használt nem megfigyelhető inputok

35.3. Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

Az alábbi táblázat a mérleg fordulónapon nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek.

2022.12.31.	Meg-jegyzés	Level 1	Level 2	Level 3	Valós érték összesen	Könyv szerinti érték
Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	16	-	6,093	-	6,093	6,093
Banki kihelyezések	18	-	170,714	112,601	283,315	288,337
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések	19	-	230	2,497	2,727	2,602
Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok	20	39,437	-	-	39,437	39,405
Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen		39,437	177,037	115,098	331,572	336,437
Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Pénzintézeti források	23	-	71,472	-	71,472	72,176
Ügyfélforrások	24	-	164	-	164	164
Kibocsátott értékpapírok	25	-	89,555	115,000	204,555	215,609
Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen		-	161,191	115,000	176,191	287,949

2021.12.31.	Meg-jegyzés	Level 1	Level 2	Level 3	Valós érték összesen	Könyv szerinti érték
Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	16	-	326	-	326	326
Banki kihelyezések	18	-	75,248	116,092	191,340	204,825
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések	19	-	157	3,369	3,526	4,001
Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok	20	29,583	-	-	29,583	29,583
Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen		29,583	75,731	119,461	224,775	238,261
Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Pénzintézeti források	23	-	47,960	-	47,960	47,960
Ügyfélforrások	24	-	186	-	186	186
Kibocsátott értékpapírok	25	-	171,821	-	171,821	174,331
Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen		-	219,967	-	219,967	223,433

A következő leírás összefoglalja a legfontosabb módszereket és feltételezéseket a pénzügyi eszközök valós értékének becslésére.

Hitelek: a valós érték a diszkontált, várható jövőbeni tőke- és kamat cash-flow-k alapján kerül kiszámításra. A várható jövőbeni pénzáramlások becslésénél a hitelkockázat és valamennyi várható értékvesztés beszámításra kerül. Az alkalmazott diszkontráta magában foglalja a kockázatmentes rátát, illetve minden olyan lehetséges kockázati tényezőt, amelyet a piaci szereplők is figyelembe vesznek. A hitelek valós értékének számítása visszatükrözi a kamatlábak változását is. Nem teljesítő hitelek esetében a valós érték számítási módszertan a várható veszteség, a várható megtérülési idő és kockázati prémium becslésével történik.

Amortizált bekerülési értéken tartott befektetések: ezek valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes, jegyzett piaci ár, amennyiben rendelkezésre áll, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül becslésre.

A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a szükséges adatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

Banki és ügyfélbetétek: Határozott lejáratú betétek valós értékének meghatározásához olyan rátával diszkontáljuk a jövőbeli pénzáramlásokat, amely magában foglalja a kockázatmentes rátát és a saját credit spreadet. Látra szóló és lejárat nélküli betétek esetében a valós értéket a mérleg fordulónapon fennálló látra szóló betétek összege adja.

Hosszú lejáratú kötelezettség: A valós érték alapja a jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll. Azon adósságot megtestesítő instrumentumok, melyeknél jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, a valós érték a jövőbeni pénzáramlások jelenértékeként a mérleg fordulónapon érvényes piaci kamatlábakkal diszkontálva került becslésre.

36 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók

A Jelzálogbank 2022. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2022-es évben az alábbi tranzakciókat folytatta:

Eszközök – 2022. december .31.	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	6,093	-	-
Hitelintézetekkel szembeni követelések	243,799	-	-
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök	6,083	-	-
Összesen	255,979	-	-

Források – 2022. december 31.	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	72,176	-	-
Kibocsátott kötvények	44,717	-	-
Fedezeti célú derivatív kötelezettségek	37,819	-	-
Egyéb kötelezettsége	114	-	-
Eredménytartalék	(32)	-	-
Összesen	154,794	-	-

Eredménykimutatás – 2022	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel	12,190	-	-
Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek	4,283	-	-
Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások	(16,892)	-	-
Jutalékráfordítások	(382)	-	-
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok	12	-	-
Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye	(16,392)	-	-
Működési költségek	(116)	-	(49)
Összesen	(17,297)	-	(49)

A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: UniCredit Bank Hungary Zrt., UniCredit S.p.a..

A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői: Farkas Bálint (elnök vezérigazgató), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag). Felügyelőbizottság: Tóth Balázs, Vörös Réka, Anschau János, Ivana Lonjak Dam, Nevena Nikse (2022. augusztus 15-től), Giacomo Volpi, Albert Johan Hulshof (2022. november 2-től), Sóos Gábor (2022. augusztus 31-ig), Silvano Silvestri (2022. június 30-ig).

A Jelzálogbank 2021. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2021-es évben az alábbi tranzakciókat folytatta:

Eszközök – 2021. december 31.	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Pénzeszközök és pénzegyenértékesek	-	-	-
Hitelintézetekkel szembeni követelések	168,577	-	-
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök	1,903	-	-
Összesen	170,480	-	-

Források – 2021. december 31.	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	48,916	-	-
Kibocsátott kötvények	3,306	-	-
Fedezeti célú derivatív kötelezettségek	14,674	-	-
Egyéb kötelezettsége	37	-	-
Eredménytartalék	(32)	-	-
Összesen	66,901	-	-

Eredménykimutatás – 2021	Anyavállalattal szembeni egyenlegek	UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek	Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek
Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel	5,556	-	-
Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek	1,386	-	-
Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások	(1,805)	-	-
Jutalékráfordítások	(353)	-	-
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok	258	-	-
Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye	(14,028)	-	-
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye	325
Működési költségek	(117)	-	(51)
Összesen	(8,788)	-	(51)

37 Hitelkockázati kitettség

37.1 A Bank kitettségeinek hitelminőségi elemzése

Az alábbi táblázatok a pénzügyi eszközök, valamint a hitelkeretek és pénzügyi garanciák hitelminőségéről tartalmaznak információkat instrumentum kategóriánkénti bontásban. Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az egyes hitelminősítési sorokban (a valós érték különbözeteket nem tartalmazó) bruttó könyv szerinti értéken szerepelnek a fedezetek vagy egyéb hitelminőség javítási értékek figyelembevétele nélkül. A garanciák, az akkreditívek és a hitelkötelezettségvállalások esetében a táblázatban szereplő összegek a lekötött, illetve garantált vagy igazolt összegeket jelentik.

2022. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI*	Összesen
Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	288,489	-	-	-	288,489
- Standard monitoring	0.305-99.990%	-	-	-	-	-
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-	-
Bruttó érték		288,489	-	-	-	288,489
Értékvesztés állomány		(152)	-	-	-	(152)
Könyv szerinti érték		288,337	-	-	-	288,337
Ügyfélkihelyezések amortizált bekerülési értéken
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	-	-	-	-	-
- Standard monitoring	0.305-99.990%	1,480	922	-	7	2,409
- Értékvesztett	100.00%	-	-	467	-	467
Bruttó érték		1,480	922	467	7	2,876
Értékvesztés állomány		(11)	(38)	(368)	143	(274)
Könyv szerinti érték		1,469	884	99	150	2,602

* A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 23 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

2021. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI*	Összesen
Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	196,802	-	-	-	196,802
- Standard monitoring	0.305-99.990%	8,217	-	-	-	8,217
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-	-
Bruttó érték		205,019	-	-	-	205,019
Értékvesztés állomány		(194)	-	-	-	(194)
Könyv szerinti érték		204,825	-	-	-	204,825
Ügyfélkihelyezések amortizált bekerülési értéken
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	-	-	-	-	-
- Standard monitoring	0.305-99.990%	1,787	2,049	-	32	3,868
- Értékvesztett	100.00%	-	-	341	35	376
Bruttó érték		1,787	2,049	341	67	4,244
Értékvesztés állomány		(16)	(104)	(312)	189	(243)
Könyv szerinti érték		1,771	1,945	29	256	4,001

* A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 40 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

A Stage 3 és a POCI kategória összehasonlító időszaki adatai módosításra kerültek, mivel a 2021. év végi beszámolóban a POCI kategóriába eső eszközökre elszámolt további értékvesztés tévesen a Stage 3 eszközök között kerültek kimutatásra.

2022. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	39,410	-	-	39,410-
- Spekulatív kategória	0.305-99.990%	-	-	-	-
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-
Bruttó érték		39,410	-	-	39,410-
Értékvesztés állomány		(5)	-	-	(5)-
Könyv szerinti érték		39,405	-	-	39,405-
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	4,675	-	-	4,675
- Spekulatív kategória	0.305-99.990%	-	-	-	-
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-
Bruttó érték		4,675	-	-	4,675
Értékvesztés állomány		(1)	-	-	(1)
Könyv szerinti érték		4,674	-	-	4,674

2021. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	29,115	-	-	29,115
- Spekulatív kategória	0.305-99.990%	-	-	-	-
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-
Bruttó érték		29,115	-	-	29,115
Értékvesztés állomány		(6)	-	-	(6)
Könyv szerinti érték		29,109	-	-	29,109
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Befektetési kategória	0.001-0.305%	20,871	-	-	20,871
- Spekulatív kategória	0.305-99.990%	-	-	-	-
- Értékvesztett	100.00%	-	-	-	-
Bruttó érték		20,871	-	-	20,871
Értékvesztés állomány		(5)	-	-	(5)
Könyv szerinti érték		20,866	-	-	20,866

2022. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Hitelkeretek
- Banki kihelyezések	-	-	-	-	-
- Ügyfél kihelyezések	-	-	-	-	-
Bruttó érték	-	-	-	-	-
Céltartalék állomány	-	-	-	-	-
Pénzügyi garanciák
- Banki kihelyezések	-	-	-	-	-
- Ügyfél kihelyezések	-	-	-	-	-
Bruttó érték	-	-	-	-	-
Céltartalék állomány	-	-	-	-	-
2021. december 31.	Átlagos PD	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Hitelkeretek
- Banki kihelyezések	-	-	-	-	-
- Ügyfél kihelyezések	-	-	-	-	-
Bruttó érték	-	-	-	-	-
Céltartalék állomány	-	-	-	-	-
Pénzügyi garanciák
- Banki kihelyezések	-	-	-	-	-
- Ügyfél kihelyezések	-	-	-	-	-
Bruttó érték	-	-	-	-	-
Céltartalék állomány	-	-	-	-	-

37.2 Értékvesztések és céltartalékok alakulása

Az alábbi táblázatok a várható hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések és céltartalékok alakulását mutatják be pénzügyi instrumentumonkénti bontásban

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
Értékvesztés állomány 2022. január 1.	(194)	-	-	-	(194)
Átsorolások:	-	-	-		-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-		-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	65	-	-	-	65
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	(57)	-	-	-	(57)
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	34	-	-	-	34
Leírások	-	-	-	-	-
Unwinding hatás			-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2022. december 31.	(152)	-	-	-	(152)

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
Értékvesztés állomány 2021. január 1.	(502)	-	-	-	(502)
Átsorolások:	-	-	-		-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-		-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	319	-	-	-	319
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	(30)	-	-	-	(30)
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	19	-	-	-	-
Leírások	-	-	-	-	-
Unwinding hatás			-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2021. december 31.	(194)	-	-	-	(194)

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken	Stage 1	Stage 2	Stage 3	*POCI ()**	Összesen
Értékvesztés állomány 2022. január 1.	(16)	(104)	(312)	189	(243)
Átsorolások:	(25)	35	(10)		-
Átsorolás Stage 1-be	(25)	25	-		-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 3-ba	-	10	(10)		-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	25	13	(81)	(46)	(89)
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	5	18	58	4	85
Leírások	-	-	(10)	-	(10)
Unwinding hatás			(13)	(4)	(17)
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2022. december 31.	(11)	(38)	(368)	143	(274)

(*) A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 23 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken	Stage 1	Stage 2	*Stage 3 ()**	*POCI ()**	Összesen
Értékvesztés állomány 2021. január 1.	(24)	(58)	(267)	293	(56)
Átsorolások:	7	(20)	13		-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-		-
Átsorolás Stage 2-be	7	(21)	14		-
Átsorolás Stage 3-ba	-	1	(1)		-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	(2)	(31)	(65)	(104)	(202)
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	3	6	12	-	21
Leírások	-	-	-	-	-
Unwinding hatás			(5)	-	(5)
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	(1)	-	-	(1)
Értékvesztés állomány 2021. december 31.	(16)	(104)	(312)	189	(243)

(*) A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 40 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Értékvesztés állomány 2022. január 1.	(6)	-	-	(6)
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	2	-	-	2
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	(1)	-	-	(1)
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2022. december 31.	(5)	-	-	(5)
	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Értékvesztés állomány 2021. január 1.	(13)	-	-	(13)
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	5	-	-	5
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	(3)	-	-	(3)
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	5	-	-	5
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-
Értékvesztés állomány 2021. december 31.	(6)	-	-	(6)

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Értékvesztés állomány 2022. január 1.	(5)	-	-	(5)
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	1	-	-	1
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	3	-	-	3
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2022. december 31.	(1)	-	-	(1)
	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Értékvesztés állomány 2021. január 1.	(9)	-	-	(9)
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	5	-	-	5
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	(1)	-	-	(1)
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Értékvesztés állomány 2021. december 31.	(5)	-	-	(5)

Banki kihelyezések - hitelkeretek és pénzügyi garanciák	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Céltartalék állomány 2022. január 1.	-	-	-	-
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	-	-	-	-
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Céltartalék állomány 2022. december 31.	-	-	-	-
	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Céltartalék állomány 2021. január 1.	-	-	-	-
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	-	-	-	-
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Céltartalék állomány 2021. december 31.	-	-	-	-

Ügyfél kihelyezések - hitelkeretek és pénzügyi garanciák	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Céltartalék állomány 2022. január 1.	-	-	-	-
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	-	-	-	-
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Céltartalék állomány 2022. december 31.	-	-	-	-
	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
Céltartalék állomány 2021. január 1.	-	-	-	-
Átsorolások:	-	-	-	-
Átsorolás Stage 1-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 2-be	-	-	-	-
Átsorolás Stage 3-ba	-	-	-	-
Várható veszteség újraértékelésének a hatása	-	-	-	-
Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés	-	-	-	-
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása	-	-	-	-
Deviza árfolyam és egyéb hatás	-	-	-	-
Céltartalék állomány 2021. december 31.	-	-	-	-

37.3 Értékvesztett eszközök (Stage 3 és POCI) alakulása

2022. december 31.	Bruttó kitettség	Értékvesztés	Könyv szerinti érték	Allokált fedezeti érték*
Értékvesztett eszközök	556	(391)	165	485
Banki kihelyezések:	-	-	-	-
Ügyfélkihelyezések -magánszemélyek:	556	(391)	165	485
- Jelzálog hitelek	515	(351)	163	485
- Fogyasztási hitelek	-	-	-	-
- Folyószámla hitelek	-	-	-	-
- Egyéb hitelek	41	(40)	2	-
Ügyfélkihelyezések – jogi személyek:	-	-	-	-
- Nagyvállalati ügyfelek	-	-	-	-
- Kis- és középvállalati ügyfelek	-	-	-	-

2021. december 31.	Bruttó kitettség	Értékvesztés	Könyv szerinti érték	Allokált fedezeti érték*
Értékvesztett eszközök	457	(352)	104	388
Banki kihelyezések:	-	-	-	-
Ügyfélkihelyezések -magánszemélyek:	446	(342)	104	388
- Jelzálog hitelek	405	(302)	103	388
- Fogyasztási hitelek	-	-	-	-
- Folyószámla hitelek	-	-	-	-
- Egyéb hitelek	41	(40)	1	-
Ügyfélkihelyezések – jogi személyek:	10	(10)	-	-
- Nagyvállalati ügyfelek	-	-	-	-
- Kis- és középvállalati ügyfelek	10	(10)	-	-

*A Bank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.a. Biztosítékok Kiegészítő megjegyzés tartalmazza

37.4 Ügyfélkihelyezések fedezeti értéke fedezetek típusa szerinti bontásban*

2022. december 31.	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Allokált fedezeti érték
2022. december 31.	12 havi várható veszteség	Élettartam alatt várható veszteség	Élettartam alatt várható veszteség	Allokált fedezeti érték
- Garanciák	21	7	3	31
- Készpénz fedezet	-	7	-	7
- Ingatlan	1,480	1,005	577	3,062
-Értékpapír (adósság instrumentum)	-	-	-	-
- Értékpapír (tőke instrumentum)	-	-	-	-
- Egyéb	-	-	-	-
Összesen	1,501	1,019	580	3,100

2021. december 31.	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Allokált fedezeti érték
2021. december 31.	12 havi várható veszteség	Élettartam alatt várható veszteség	Élettartam alatt várható veszteség	Allokált fedezeti érték
- Garanciák	22	18	3	43
- Készpénz fedezet	-	7	-	7
- Ingatlan	1,743	2,081	490	4,314
-Értékpapír (adósság instrumentum)	-	-	-	-
- Értékpapír (tőke instrumentum)	-	-	-	-
- Egyéb	-	-	-	-
Összesen	1,765	2,106	493	4,364

37.5 Értékvesztések és céltartalékok alakulása, az értékvesztések és céltartalékok nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentumonkénti egyeztetése

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2022	Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek	Ügyfél kihelyezések	Banki kihelyezések	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok	Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok	Hitelkeretek és pénzügyi garanciák	Összesen
Értékvesztés/ céltartalék állomány 2022. január 1.	-	(243)	(194)	(5)	(6)	-	(448)
Értékvesztés/Céltartalék képzés:	(4)	(252)	(73)	-	(3)	-	(332)
Értékvesztés/Céltartalék visszaírás:	-	323	116	4	4	-	447
Deviza árfolyam és egyéb hatás:	-	(102)	(1)	-	-	-	(103)
Értékvesztés/céltartalék állomány 2022. december 31.	(4)	(274)	(152)	(1)	(5)	-	(436)
Szerződéses pénzáramok módosításának hatása:*	-	(200)	-	-	-	-	*(200)*
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék:	(4)	(129)	43	4	1	-	(85)

*: Ebből a moratóriummal és kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.3. Kiegészítő Megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2021	Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek	Ügyfél kihelyezések	Banki kihelyezések	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok	Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok	Hitelkeretek és pénzügyi garanciák	Összesen
Értékvesztés/ céltartalék állomány 2021. január 1.		(56)	(502)	(9)	(13)	-	(580)
Értékvesztés/Céltartalék képzés:		(289)	(93)	(3)	(5)	-	(390)
Értékvesztés/Céltartalék visszaírás:		113	401	7	12	-	533
Deviza árfolyam és egyéb hatás:		(10)	-	-			(10)
Értékvesztés/céltartalék állomány 2021. december 31.		(242)	(194)	(5)	(6)	-	(447)
Szerződéses pénzáramok módosításának hatása:		(70)	-	-	-	-	*(70)*
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék:		(246)	308	4	7	-	73

38 Piaci kockázatoknak való kitettség

Kamatkockázati kitettség

A kamatkockázati kitettségek napi kezelése bázispont érték (BPV) és VaR alapon történik. A BPV érzékenységek devizánként és átárazódási idősávonként bontásra kerülnek, így a hozamgörbe egyes részeinek elmozdulása is követhető. Rendszeres és ad hoc vizsgálatok is készülnek előre megadott sztenderd és néhány aktuálisan érdekes forgatókönyv mellett.

A bemutatott forgatókönyvek a 200 bázispontos emelkedés és csökkenés, az EBA és MNB ajánlásai alapján paraméterezett párhuzamos felfelé és lefelé mozdulás (a hozamgörbe párhuzamos elmozdulása a lejárati sávokban egyenlő mértékben), felfelé fordulás (rövid hozamok csökkenése, hosszú hozamok emelkedése) és lefelé fordulás (rövid hozamok emelkedése, hosszú hozamok csökkenése) illetve rövid oldali emelkedés és csökkenés. A hazai devizán kívül az összes olyan deviza vizsgálatra kerül, amelyekben pozícióval rendelkezik a Bank és a kapcsolódó hozamgörbe elmozdulások is számszerűsítésre kerülnek. Ennek alapján a lenti táblázatokban fennálló szinte teljes kamatkockázati kitettség hazai devizában van. A módszertan tekintetében az eredmények a „flooring” hatást tükrözik, azaz az érintett szegmensek (pl. ügyfél kitettségek) esetén a +/- sokk csak a „flooring” mértékéig került érvényesítésre a kitettségeknél.

A bemutatott sokkok azonnali és tartós hatást jelentenek, amelyek nettó jelenérték szemlélettel rögtön beárazódnak a piacon és valós értékelés esetén a könyvelési típusnak megfelelő sorokon megjelennek; nem csak az adott időszak, de a későbbi kamatjövedelmek tekintetében is.

2022		Bevétel	Tőke	Egyéb*	Összesen
Összes hozam	200bp emelkedés	99	(10)	(1,464)	(1,375)
	200bp csökkenés	(198)	8	1,188	998
	felfelé mozdulás	123	(11)	(1,713)	(1,601)
	Lefelé mozdulás	(246)	11	1,574	1,339
	Felfelé fordulás	(246)	(24)	(1,699)	(1,969)
	Lefelé fordulás	149	12	622	783
	Rövid oldali emelkedés	181	8	153	342
	Rövid oldali csökkenés	(366)	(16)	(446)	(828)
Legrosszabb eset		(366)	(24)	(1,713)	(1,969)

2021		Bevétel	Tőke	Egyéb*	Összesen
Összes hozam	200bp emelkedés	81	(109)	(3,513)	(3,541)
	200bp csökkenés	(164)	59	2,043	1,938
	Felfelé mozdulás	101	(135)	(4,327)	(4,361)
	Lefelé mozdulás	(205)	74	2,585	2,454
	Felfelé fordulás	(187)	40	259	112
	Lefelé fordulás	116	(105)	(1,114)	(1,103)
	Rövid oldali emelkedés	144	(148)	(2,642)	(2,646)
	Rövid oldali csökkenés	(288)	75	1,565	1,352
Legrosszabb eset		(288)	(148)	(4,327)	(4,361)

* AC-n (Amortized Cost) értékelt állomány

A valós érték ingadozása az HTCS portfolió esetében a tőkével szemben kerül könyvelésre. A tőkével szemben könyvelt átértékelési hatások a pénzáramok realizálódásával kerülnek át az eredmény-kimutatásba. A Jelzálogbank származtatott ügyletet a valós érték ingadozás mérséklése céljából köt, mely valós érték fedezeti kapcsolatban van a fedezett tétellel. Amennyiben hatékony a fedezet, mind a fedezett, mind a fedező tétel az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az általános kamat pozíciók és a lejáratig tartott kötvények átárazódása pedig sem a tőkére, sem az eredmény-kimutatásra nincs hatással (Egyéb alatt szerepelnek).

Devizakitettség

Az év végi nyitott devizapozíció összesen 0,42 milliárd Ft-ot tett ki. A teljes nyitott devizapozíció 3 millió €-ban limitálva van. A pozíció a napi kezelés szerint értendő, a bank összes szerződés szerinti devizakockázatát mutatja mérlegen belüli és kívüli tételekkel, alaptermékekkel és származtatott termékek egyenértékesei szerint. A devizaárfolyam átértékelődésből származó minden piaci árváltozás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

39 Kockáztatott érték (VaR)

A VaR számításon (1 napra vonatkoztatva, 99%-os konfidencia intervallum mellett) alapuló belső modellel számított portfólió értékek 427 millió és 1 172 millió Ft között mozogtak 2022-ben. Az átlagos VaR érték 673 millió Ft volt, ami növekedés a korábbi évekhez képest.

Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, a vega és a részvény kockázat nem jelenik meg a kockázati faktorok között. A VaR értékének fő komponensei továbbra is a Credit spread (egyedi felár kockázat) és a kamatkockázat voltak. A Jelzálogbank főként saját kibocsátású jelzáloglevelet, refinanszírozott hiteleket, és állampapírt tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport.

Némileg az árfolyam kockázat is hozzájárult a teljes piaci kockázat alakulásához, de jelentősen elmaradt a többi kockázati kategória mögött.

VaR értékek 2022. december 31-én (millió Ft):

Kockázati kategória	Év végén	Átlagos	Minimum	Maximum
Árfolyam kockázat	13	7	2	13
Kamatkockázat	725	528	267	1,159
Credit spread	928	567	235	987
Vega kockázat	-	-	-	-
Részvény kockázat	-	-	-	-
Teljes kockáztatott érték (VaR)	924	673	427	1,172

VaR értékek 2021. december 31-én (millió Ft):

Kockázati kategória	Év végén	Átlagos	Minimum	Maximum
Árfolyam kockázat	1	3	1	4
Kamatkockázat	363	252	157	463
Credit spread	220	198	129	250
Vega kockázat	-	-	-	-
Részvény kockázat	-	-	-	-
Teljes kockáztatott érték (VaR)	447	322	199	598

A Jelzálogbank kockázati pozíciójára vonatkozóan VaR és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A napi szintű kockázati jelentések részeként “Market Risk Riportok” készülnek minden kockázatvállaló üzleti területre vonatkozóan. Ezáltal minden érintett kockázatvállaló munkatárs és az adott osztályok vezetői számára elérhetőek az aktualizált és historikus adatok is.

40 Kamatérzékenység

2022. és 2021. év végén a Jelzálogbank (trading és befektetési) kamatpozíciója a jelentősebb devizákban az alábbiak szerint alakult:

Bázispont-érték a főbb devizák tekintetében (BPV, millió Ft):

2022. december 31-én							Éves statisztikai adatok
Deviza	3 hónapnál kevesebb	3 hónap és 1 év között	1 és 3 év között	3 és 10 év között	10 év fölött	Összesen	Maximum	Minimum	Abszolút átlag
EUR	(0.07)	(1.02)	0.63	0.57	0.00	0.11	0.44	(0.31)	0.19
HUF	(0.49)	1.26	4.31	0.94	(14.13)	(8.11)	(3.49)	(20.95)	10.00
Összesen ()**	(0.56)	0.24	4.94	1.51	(14.13)	(8.00)

2021. december 31-én							Éves statisztikai adatok
Deviza	3 hónapnál kevesebb	3 hónap és 1 év között	1 és 3 év között	3 és 10 év között	10 év fölött	Összesen	Maximum	Minimum	Abszolút átlag
EUR	(0.00)	(0.28)	0.00	0.00	0.00	(0.28)	0.35	(0.30)	0.16
HUF	0.44	(6.07)	(0.78)	(10.75)	(1.01)	(18.17)	(4.06)	(18.74)	12.95
Összesen ()**	(0.44)	6.35	0.78	10.75	1.01	18.45

(**) az összesen sor a riportolt. mindegyik devizában fennálló pozíciókockázatot figyelembe veszi

Az elmúlt két évben a Jelzálogbanknak kamatpozíciója csak forintban és euróban volt. A Jelzálogbank főként állampapírt, saját kibocsátású jelzáloglevelet és refinanszírozott hiteleket tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport.

41 Kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja

A kulcspozícióban lévő vezetők, mint Igazgatósági tagoknak, Ügyvezető igazgatóknak és a Felügyelő Bizottság tagjainak kompenzációja a következőképpen alakult:

Megnevezés	2022	2021
Rövid távú munkavállalói juttatások	13	12
Összesen	13	12

Hitelek nem kerültek folyósításra a kulcspozícióban lévő vezetők részére.

42 Szavatoló tőke

Az 575/2013 EU Rendelet (CRR) egységes szabályokat állapít meg a felügyelt intézmények részére a tőkekövetelményekre vonatkozóan (COREP) 2014. január 1-től. illetve a pénzügyi jelentésekre vonatkozóan (FINREP) 2014. szeptember 30-ától.

A Jelzálogbank 2014. január 1-jétől alkalmazza a Basel III előírásokat. A Jelzálogbank megfelel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) valamint a 2013/36 EU direktívában és az 575/2013 EU rendeletben előírt, valamint a nemzeti szabályozói és anyabanki utasításoknak, követelményeknek és módszereknek.

A Jelzálogbank legjelentősebb kockázatai a hitelezési kockázat, piaci kamat- és devizaárfolyam kockázat. Az integrált és online rendszerek a kockázatok folyamatos és rendszeres ellenőrzését biztosítják. A főbb pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatokat és folyamatokat az illetékes üzleti területek, a belső ellenőrzés, a felsővezetés és az Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi.

A Jelzálogbank a hitelkockázati tőkekövetelményének számítása esetében a sztenderd módszer előírásait alkalmazza.

A Jelzálogbank politikájának fontos eleme az erős tőkebázis fenntartása, amivel a befektetői, hitelezői és piaci bizalmat, továbbá a működését a jövőben is fenn tudja tartani. A tőke szint meghatározásakor a felügyeleti elvárásoknak történő megfelelés mellett a tulajdonos hozamára gyakorolt hatás is figyelembe vételre kerül. A Jelzálogbank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy egyensúlyban tartsa az áttételezéssel esetlegesen elérhető magasabb hozamokat a szilárd tőkehelyzet előnyeivel és az általa nyújtott biztonsággal.

A COREP jelentések egyik fő alkotóeleme a tőkemegfelelés: a szavatoló tőke, valamint a teljes kockázati kitettségérték áttekintése.

A szavatoló tőke összetevői:

- Elsődleges alapvető tőke: Befizetett tőkeinstrumentumok és az ezekhez kapcsolódó ázsió, Tőketartalék, Egyéb tartalék, Eredménytartalék, Tárgyévi nyereség/veszteség, Halmozott egyéb átfogó jövedelem, Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások (Immateriális javak kapcsán)

- Kiegészítő alapvető tőke

- Járulékos tőke: Alárendelt kölcsöntőke

A szavatoló tőke szabályozó által elvárt minimum szintje a teljes kockázati kitettség 8%-a. A Jelzálogbank ezen felül a Hpt. és a Felügyelet által előírt tőkepuffer követelményeknek is megfelel.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott a 0%-os kockázati súly alkalmazására az összevont felügyelet alá tartozó Banktagok esetén.

Alapvető tőkeelemek	2022	2021
Jegyzett tőke	3,000	3,000
Tőketartalék	783	783
Eredménytartalék	14,442	14,508
ebből Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség/veszteség	660	-
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	170	55
Egyéb tartalék	1,553	1,487
Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében	(723)	(262)
Immateriális javak (2020-tól CRR2 szerinti levonás)	(9)	(5)
Alapvető tőkeelemek összesen	19,216	19,566

Járulékos tőkeelemek	2022	2021
Alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető része	-	-
Járulékos tőkeelemek összesen	-	-
Szavatoló tőke	19,216	19,566

RWA	2022	2021
Hitelezési és partnerkockázat	2,804	4,263
Működési kockázat	4,687	5,409
RWA összesen	7,491	9,672
Tőkemegfelelési mutató (%)	256.52	202.30
Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke	19,216	19,566

43 Mérlegfordulónap utáni események

Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembe vételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaira.

A 2022. év eredménye után várhatóan 660 millió forint osztalék kerül kifizetésre 2023 során.

Budapest, 2023. március 9.


_____________________		_____________________
Farkas Bálint		Dr. Juhász Viktor
elnök - vezérigazgató		Chief Operating Officer